A Századvég közleményében, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez, kifejtették: a kutatás tanúsága szerint a választókorúak 55 százaléka semmilyen politikai szerepben nem látná szívesen "az aktív nyilvánossághoz nemrég visszatért volt kormányfőt". A megkérdezettek egyötöde csak parlamenti képviselőként (ez Gyurcsány Ferenc jelenlegi státusza) fogadná el a jelenlétét - írták, hozzátéve: a választók hat százaléka látná szívesen újra pártelnökként, miniszterelnökként pedig mindössze öt százalékuk.
   
Az intézet szerint Gyurcsány Ferenc aktív politikai szerepvállalása a baloldalt is megosztja. A magukat baloldalinak tekintő választók körülbelül negyede (26 százalék) semmilyen politikai szerepben, újabb negyede (24 százalék) maximum parlamenti képviselőként látná a volt miniszterelnököt. Tíz százalékuk számítana rá pártelnökként, 39 százalékuk pedig kormányfőként is.
   
A közleményben az olvasható, hogy a középen állók, politikai ideológia tekintetében magukat semlegesnek tekintő választók körében mindössze négy százalék szeretné ismét miniszterelnöki, hat százalék pedig pártelnöki pozícióban látni Gyurcsány Ferencet.
   
A jobboldalon pártelnökként négy százalék, kormányfőként pedig senki sem várná vissza a politikust - írták. Mint közölték, Gyurcsány politikai szerepvállalásának teljes elutasítása a középen állók körében 59 százalék, a jobboldalon pedig 83 százalék.
   
A politikai baloldalon szavazók körében hasonló megosztottságot gerjeszt a Demokrata Párt megjelenése - emelték ki. Mint tájékoztattak, ha Gyurcsány Ferenc lenne az új erő vezére, a teljes népesség négy százaléka voksolna rá, elhagyva ezzel az MSZP-t, amelynek támogatottsága szintén a parlamenti bejutás küszöbére, hat százalékra esne.
   
A Demokrata Párt megjelenését a megkérdezettek 11 százaléka tartja hasznosnak, mert alternatívát ad a baloldalnak - mutattak rá. Kifejtették: 18 százalék szerint az új erő jelenléte inkább káros, mert az MSZP esélyeit rontja. A választókorúak 46 százalék nem tulajdonít semmilyen jelentőséget a pártnak, 25 százalékuk pedig még nem tud vagy nem akar ítéletet alkotni - fűzték hozzá.
   
A Századvég a telefonos kérdőíves közvélemény-kutatásban május 23. és 27. között 1000, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korút kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - írták.