Széchenyi Terv: ha gyerek van, lesz lakás is?

Összekapcsolná a kormány a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel - derül ki az Új Széchenyi Terv vitairatából. A vitairat a devizahitelezés helyett a forint jelzáloghitelezést részesíti előnyben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is olvasható kétszáz oldalas dokumentum "Otthonteremtés és lakásprogram" című fejezete szerint a "lakásügyeknek" évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra - a GDP 1,5 százalékára - lenne szüksége: ezt a szintet fokozatosan több év alatt kell elérni.
Az új lakástámogatási rendszer alapgondolatait a következők köré csoportosítja az Új Széchenyi Terv: tisztességes munka, a közterhekhez való hozzájárulás, a gyermekvállalás, az előtakarékosság-elismerés, az elvárható szolidaritás és az állami szerepvállalás.
E szerint koordinálni kell az állami és uniós forrásokat; meghatározott esetekben az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú hiteléért garanciát vállalnia.

A dokumentum szerint "az adócsökkentési intézkedések optimális végrehajtásaként elképzelhető az szja-adójóváírás a lakásépítéssel, új lakásépítéssel kapcsolatban". Itt leszögezik azt is, hogy szja-kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de hatékonyan, több éven át igénybe vehető kedvezmény. A program a bérlakások bérleti díjának megfizetését az adómentes béren kívüli juttatásokhoz kapcsolná. A meglévő lakástakarék-pénztári konstrukciókat olyan termékkel egészítenék ki - olvasható -, amely a szülőknek lehetőséget adna, hogy a gyermekük iskolai évei alatt előtakarékossággal összegyűjtött összeget új építésű bérlakásokkal kapcsolatos bérleti jog 3-4 évre történő megváltására is fel tudják használni.
A közhasznú bérlakás-építésbe invesztáló befektető pedig társasági adókezdeményben részesülne.

A vitára bocsátott program leszögezi azt is, hogy csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni; a lakástámogatásokat döntően az építések, újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani; szükség van az államilag ösztönzött bérlakásépítésre.

Az Új Széchenyi Terv kiemeli: az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50 ezerre kell fokozatosan emelni, hosszú távú otthonteremtési programot kell kidolgozni, a civilek bevonásával otthonteremtési tanácsadó testületet kell létrehozni, az állami ellenőrzést fokozni kell a lakásépítési támogatás felhasználásában, elő kell segíteni az öngondoskodó lakáscélú előtakarékoskodást, elő kell készíteni egy panelprogramot és a bérlakásépítés hazai kérdéseit tisztázó projektet kell indítani.
Ezek mellett a dokumentum leszögezi, hogy gyorsan, mindenki által elfogadható módon kell megoldani a deviza- és forinthitelek problémáit.

Az Új Széchenyi Terv a legfontosabb javaslatok közé sorolja, hogy "be kell vonni az állami támogatási körbe két lakástakarék-pénztár szabad pénzeszközeit"; el kell indítani egy munkáltatói pénzeszközöket is felhasználó programot, amelyben a lakások az alkalmazottak számára épülnek - kiemelt állami szerepvállalás mellett.
Programot kell indítani a fiatal házasok első lakáshoz juttatása érdekében - húzza alá a vitairat.

A lakbértámogatás lehetőségét is felveti a program, e szerint az öngondoskodásra képes, a közterhekhez hozzájáruló rétegnek lehetőséget kell adni, hogy saját jogon - például adókedvezmények útján - oldja meg, javítsa lakáskörülményeit; ennek körében kaphatnak helyet a tulajdonszerzéshez kapcsolódó kedvezmények.

A vitairat a devizahitelezés helyett a forint jelzáloghitelezést részesíti előnyben, mert - mint olvasható a dokumentumban - az jó a bankoknak és a hitelfelvevőknek. Előbbieknek azért, mert a hitelek és a források devizanem és lejárati egyezősége a jelzálogkötvények kibocsátásával biztosítható; utóbbinak pedig azért, mert a jelzáloghitelek kamatlába akár a teljes futamidőre fixálható, így a havi törlesztés a teljes futamidőre tervezhető.
Ennek kapcsán az anyag megjegyzi, hogy a jelzálogbanki piac több mint 80 százalékát két hazai bank uralja, így a piaci folyamatok kontrollálhatóak.

Az Új Széchenyi Terv vitairatát szerdán mutatta be Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági, illetve Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A dokumentumról gazdasági konzultációsorozatot indít a kormány; a program a tervek szerint 2011. január 15-én indul és 7 kiemelt programot tartalmaz.

MTI