Nem elegendő a pénteken életbe lépett párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest, és a 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.
Ennél határozottabb lépés kéne
A jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb.
Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.
Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest - olvasható a jelentésben.
Jó irányban haladunk, a párizsi megállapodás le fogja lassítani a klímaváltozást, mint ahogy a montreali jegyzőkönyv minapi módosítása a fluorozott szénhidrogének (HFC) csökkentéséről Kigaliban. Mindkettő a tagállamok erős elkötelezettségét jelzi, de ez nem elegendő, ha el akarjuk kerülni a súlyos klímaváltozást - mondta Erik Solheim, az UNEP főtitkára.
Ha nem teszünk további lépéseket, kezdve a jövő heti marrakeshi klímakonferenciával, elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk - tette hozzá.
Komoly összefogás
A pénteken hatályba lépett párizsi megállapodás kidolgozásában részt vevő 195 tagállam vállalta, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt - Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia - október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.
A környezetvédők szerint nem elég
A Greenpeace Magyarország szerint az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének.
Minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését – írja közleményében a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország Egyesület szerint Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését, 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya 9,5 százalék volt, szükség van a napenergia arányának növelésére - amely mindössze 0,5 százaléka a hazai megújulóenergia-termelésnek -, valamint a szélenergia térnyerésére.
Bár Azerbajdzsánt sokan még mindig csak egy szovjet utódállamként tartják számon, az ország az elmúlt harminc évben látványos fejlődésen ment keresztül. 
