A nukleáris energia szuverenitási, nemzetbiztonsági kérdéssé vált, mivel nélküle nincs ellátásbiztonság sem Európában, sem Magyarországon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az amerikai Nukleáris Energia Intézet kerekasztal-beszélgetésén rámutatott, hogy nem pusztán az ukrajnai háború és a szankciós válaszintézkedések miatt állt elő a mostani, példa nélküli energiaellátási válság Európában.
Mint mondta, ehhez az is kellett, hogy az elmúlt években a kontinens "túlságosan elkényelmesedett", elmaradtak fontos beruházások és infrastruktúra-fejlesztések, a hosszú távú szerződések helyett egyre inkább a spot piacra támaszkodtak a szereplők, illetve a zöld átmenet is "ideológiai kérdéssé" vált.
Szijjártó Péter problémásnak nevezte, hogy ez utóbbi mindenféle alap nélkül erős atomenergia-ellenes állásponttal párosult a csernobili és fukusimai katasztrófára hivatkozva, márpedig szerinte ez olyan, mintha egy közúti baleset miatt lemondanánk az autóhasználatról.
Így lesz függetlenebb Európa?
Leszögezte: a nukleáris energia sokkal függetlenebbé teszi Európát, kevésbé védtelenné a nemzetközi energiapiacoktól, így a szektor szuverenitási kérdéssé vált, nélküle nincs ellátásbiztonság, nincsenek megfizethető energiaárak és nincs zöld átállás.
A miniszter arról számolt be, hogy a kormány hatalmas vitákat folytatott azért, hogy az Európai Unió olcsó, biztonságos, fenntartható és zöld energiaelőállítási módnak ismerje el a nukleáris energiát, illetve mentesítse az ágazatot az Oroszországgal szembeni szankciók alól.
Bár utóbbit többször kimondták, a nukleáris beruházásokhoz szükséges szolgáltatásokat és termékeket is kivonták a korlátozások köréből, több intézmény és bank egyfajta "túlteljesítés" miatt továbbra is tart az ilyen ügyletektől – tette hozzá. Szijjártó Péter végül azt közölte, hogy a magyar energiamixben a nukleáris energia 17 százalékkal szerepel, a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát a paksi erőmű termeli meg, az áramfelhasználás 34 százalékát fedezve.
(MTI)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
