Szijjártó Péter: Magyarország volt az egyetlen, amely nem minősítgette a Brexit-népszavazás eredményét
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mára sikerült lerakni az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő időszak hatékony, kölcsönös tiszteleten alapuló brit-magyar együttműködésének alapjait.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar konzulátus új épületének megnyitóján mondta, hogy kritikus időszakban van jelenleg Európa, az egész kontinens súlyos kihívásokkal néz szembe.
"Csupa rossz hírt kapunk és csupa nehézséggel szembesülünk nap mint nap. Ez a helyzet felértékeli a barátságokat, a kiszámítható kapcsolatokat és a stabil partnerségeket, az olyanokat, mint az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolata" - fogalmazott.
Mint közölte, a kölcsönös tisztelet jegyében talán Magyarország volt az egyetlen tagállam az EU-ban, amely nem kommentálta, nem minősítgette a Brexit-népszavazás eredményét.
"Nem futottunk versenyt másokkal, hogy elmondjuk, hogy a britek aztán mennyire rossz döntést hoztak, hanem egyszerűen rábíztuk a britekre, hogy a saját jövőjükről saját maguk dönthessenek" - mondta.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a brit vállalatok alkotják a hatodik legnagyobb beruházói közösséget hazánkban, az érintett több mint nyolcszáz cég mintegy 55 ezer embernek ad munkát, és közülük sok a koronavírus-járvány alatt is bizonyította lojalitását azzal, hogy a termelés visszafogása helyett fejlesztésekről döntött.
Lerakták a közös alapokat. Fotó: Pixabay
Majd hozzátette: a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly először kis híján megközelítette az ötmilliárd eurót, amely küszöböt idén valószínűleg sikerül is majd elérni.
Emellett folytatódik a két ország együttműködése a nukleáris energia területén is, hogy azt ne érhesse negatív diszkrimináció, az energiamixek meghatározása pedig nemzeti hatáskörben maradhasson.
"Azok az országok vannak igazán biztonságban, amelyek az általuk elfogyasztott energiának legalább egy nagy részét saját maguk elő tudják állítani" - jelentette ki.
A miniszter ezután arról is beszámolt, hogy a London szívében megnyíló, mintegy 600 négyzetméteres konzuli irodában emelt szintű szolgáltatások várják majd az embereket, akik kulturált környezetben, hét ablaknál intézhetik ügyes-bajos dolgaikat.
Elmondta, hogy a szigetországban élő magyarok száma 180-200 ezerre tehető jelenleg, és az elmúlt években 23-27 ezer konzuli ügyet kellett menedzselni a brit fővárosban, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőttinek.
(MTI)
