Az ENSZ Közgyűlés ülésszakán New Yorkban tartózkodó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szalaheddin Mezuar marokkói külügyminiszter kétoldalú találkozója 2016. szeptember 21-én. MTI Fotó: KKM

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán hét kétoldalú találkozón és tárgyaláson vett részt New Yorkban. A külgazdasági és külügyi tárca irányítója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy eszmecseréket tartott, gazdasági együttműködési megállapodásokat írt alá, erőteljesebb magyar gazdasági jelenlétet biztosító tárgyalásokat folytatott:

• salvadori,
• kirgiz,
• marokkói,
• thaiföldi
• és angolai kollégájával,
• továbbá az orosz egészségügyi miniszterrel
• és az iraki kurd régió külügyminiszterével.

Megállapodások születtek Magyarország által nyújtandó ösztöndíjakról is.

Hugo Roger Martínez Bonilla, El Salvador diplomáciájának irányítójával a magyar külügyminiszter kétoldalú külügyi együttműködési megállapodást írt alá, amelynek nyomán a felek a két ország közötti külügyi konzultációk, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködés még szorosabbra fűzését szeretnék elérni. Magyarország tíz leendő ösztöndíjasnak ajánlott fel továbbtanulási lehetőséget. Szijjártó Péter elmondta azt is: San Salvador és Budapest egyetért abban, hogy a határvédelem a szuverenitás legfontosabb kérdése, s mivel Közép-Amerikában is komoly problémát okoz a migrációs hullám, ezért a határvédelem ott is felértékelődött, s a salvadori külügyminiszter kérte a magyar szaktudás átadását egy képzési program keretében. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy El Salvador támogatja Magyarország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.

Ezt a tagságot az Emberi Jogi Tanácsban egyébként még támogatásáról biztosította Angola, Marokkó és Kirgizisztán külügyminisztere is.

Erlan Abdildajev kirgiz külügyminiszterrel a magyar külügyminiszter oktatási együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében Magyarország 25 ösztöndíjas hallgatót fogad majd évente. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Budapest szorgalmazza az Európai Unió és Kirgizisztán között egy új, kibővített partnerségi megállapodás létrejöttét, Magyarország számára ugyanis Közép-Ázsia és az Európai unió együttműködése kiemelt jelentőségű.

"Tárgyaltam Szaláhaddín Mizuár marokkói külügyminiszterrel és megállapodás született arról, hogy a Marokkóban zajló nagyszabású stadionépítési programban számításba veszik a magyar vállalatok, illetve magyar finanszírozási háttér megjelenését is" - tájékoztatott Szijjártó Péter.

Faláh Musztafa Bakírral, az iraki kurd régió külügyminiszterével folytatott tárgyalásokon a kurdok újabb segítséget - fegyvereket - kértek az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemhez. Szijjártó Péter elmondta: "szövetségeseinkkel egyeztetünk majd az esetleges újabb fegyverszállításokról". A külügyminiszter bejelentette azt is, hogy a minisztérium támogatásával Erbilben humanitárius és fejlesztési irodát nyit az Ökumenikus Szeretetszolgálat.

Don Pramudvinai thai külügyminiszterrel agráripari együttműködésről esett szó. A magyar-angolai találkozón pedig Szijjártó Péter bejelentette George Chikoti külügyminiszternek, hogy Magyarország januárban újra megnyitja 23 évvel ezelőtt bezárt nagykövetségét Luandában. Egyébként akkor írják majd alá a kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodást is.

Veronika Igorjevna Szkorcova orosz egészségügyi miniszterrel, a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság elnökével folytatott megbeszéléseiről Szijjártó Péter elmondta, hogy keresik az együttműködés azon formáit, amelyek nem sértik a szankciós rendelkezéseket, ugyanakkor csökkentik mindazokat a károkat, amelyeket a szankciók miatt Magyarország elszenvedett.

Nehéz idők

Szijjártó Péter szerdán este előadást tartott az európai s ezen belül a magyar politika kihívásairól. Előadásban a magyar diplomácia irányítója a többi között leszögezte: "nem túlzás azt állítani, hogy Európa a második világháború óta a legnagyobb kihívásokat éli meg". Megfogalmazásában kihívás az Ukrajnában dúló háború, a migrációs válság, a terrorfenyegetettség, az energiabiztonság és a gazdasági kihívások sora, amellyel különösen a Brexit után kell szembenéznie a kontinensnek. Szijártó Péter fontos kérdésnek nevezte azt, hogy vajon Európa képes lesz-e nyíltan beszélni a problémáiról. Álláspontja szerint manapság aki nyíltan beszél, azt támadások érik a politikai elit és a sajtó részéről, s ilyen támadások elszenvedője Magyarország is. "De mi, magyarok, szabadságharcosok vagyunk" - fogalmazott a miniszter.

Megállapította azt is, hogy Európában romlik a helyzet, mélyül a szakadék a politikai elit és az emberek között. Részletesen beszélt a migrációs válságról, ismertette a magyar álláspontot, és azt mondta: ha az amerikai-mexikói határra nézünk, akkor az amerikaiak nyilvánvalóan tudják, értik, miről is van szó.

Mit tűrünk és mit nem?

Szijjártó Péter kitért arra is hogy Magyarország elutasítja a kettős mércét a többi között az Oroszországról szóló közbeszédben is. "Mindenkitől elvárjuk, hogy tiszteletben tartsa, hogy Magyarország beszélő viszonyban van Oroszországgal" - fogalmazott a miniszter. Majd sorolta: "Nekünk nincs ellenvetésünk, ha a szentpétervári fórumon Matteo Renzi olasz kormányfő, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök együtt lép a pódiumra. Nincs ellenvetésünk, ha a finn és az orosz elnök tárgyal egymással, nincs ellenvetésünk, ha Putyint Görögországban fogadják vagy a francia elnök párizsi meghívást nyújt át neki. Ezek ellen nincs ellenvetésünk, de nem tűrjük a kettős mércét" - hangsúlyozta a magyar diplomácia irányítója.