Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az Európai Tanács listára vette a kedvelt adóparadicsomot, a Seychelle-szigeteket. A szakértő szerint az anonimitás elvesztése jobban fog fájni az érintetteknek, mint az adó megfizetése.

A koronavírus árnyékában nem kapott nagy figyelmet az elmúlt napokban, hogy az Európai Tanács új tagokkal bővítette a nem együttműködő országok listáját. Azokról van szó, amelyek adóügyben megbízható menedéket kínálnak a közteherviselés minimalizálásában érdekelt cégeknek - írta laptársunk, az Mfor.hu.

A listára most felkerült országok:

  • Kajmán-szigetek
  • Palau
  • Panama
  • Seychelle-szigetek

Ez roppant káros azoknak az államoknak, ahol valójában tevékenységet folytatnak ezek a vállalkozások, illetve a tulajdonosaik állampolgárként élvezik a jogokat. Ha viszont az adófizetési kötelezettségről van szó, akkor olyan terepre viszik el a cégeiket, ahol nagyon alacsony költségek mellett tudják kivenni a pénzt a vállalkozásaikból. Ezzel pedig bevételtől fosztják meg a pórul járt államokat. Továbbá az összetett cégstruktúrákkal, illetve a „nagyon baráti” adminisztrációs kötelezettségek teljesítésével azt is el tudják rejteni, hogy ki a valódi haszonhúzó, aki végső soron felveszi a pénzt.

Erre az aránytalanságra válaszul állított össze egy listát az Európai Tanács, azon országokat feltüntetve rajta, amelyek nem hajlandóak segíteni a transzparencia növelését. Sok időbe telt, míg a –nemzetközi szakzsargonban adóoptimalizációnak nevezett – jelenséggel szemben határozottan kezdtek fellépni az adófizetést hiányoló országok, közösségek. Az üldözőverseny már tart, egyre szűkebb területekre szorulnak be a cégek – amelyek persze a vállalkozás szabadságával magyarázzák döntéseiket.

Azért még mindig bőséges a választék az adóparadicsomokból, de most legalább egy olyan célország „akadt fenn” a tanács szűrőjén, amely a magyarok számára is optimális megoldást jelentett. A tanács ugyanis a napokban felvette a listájára a Seychelle-szigeteket, így az Indiai óceánon, Afrikai partjaihoz közel fekvő szigetcsoport is a nem együttműködő térségek közé került. A magyarok körében nagyon népszerű helyszínről van szó: a céginformációs adatbázisokkal foglalkozó Opten néhány hete tette közzé a legkedveltebb offshore országok listáját, ahol a Seychelle-szigetek a második helyen szerepelt.

Top 10 offshore ország

  1. Ciprus: 1371 cég
  2. Seychelle-szigetek: 737
  3. Egyesült Arab Emírségek: 478
  4. Lichtenstein: 476
  5. Panama: 357
  6. Málta: 280
  7. Belize: 261
  8. Hongkong: 251
  9. Marshall-szigetek: 147
  10. Szingapúr: 105

Mint látszik, hasonlóan kedvelt célpont – bár kevésbé népszerű – Panama, amelyet szintén most tettek listára.

De mit is jelent ez? A magyarok – és más nációk állampolgárai – a döntésről értesülve pánikba esve fogják áthelyezni az érdekeltségeiket egy másik adóparadicsomba? És kik lehetnek az érintettek? A sajtóban már megjelent, hogy a celebvilág egyik üdvöskéje, Sarka Kata egy olyan cégben – a Smart Development Kft.-ben - vesz részt ügyvezetőként, amelynek jelenleg egy a Seychelle-szigeteken bejegyzett vállalat a tulajdonosa. A dicstelen véget ért Euro One Market üzletlánc sztoriját pedig a G7 írta meg; itt is felbukkantak offshore-szálak, amelyek a tanácsi listán is szerepelnek. És még lehetne sorolni a leágazásokat Magyarországról az egzotikus helyszínekig.

A kérdésre nem könnyű egyértelmű választ adni, mert bár a listára kerüléssel a korábbinál sűrűbben az adóhatóságok célkeresztjébe kerülhetnek ezek a cégek, de a lapunk által megkeresett szakértő ezzel együtt sem vár földindulásszerű változást. Nem úgy a tagállamok közti adóversenyben.

Nem jelent végzetes csapást

Amikor egy nemzetközi cégstruktúrába offshore céget is elhelyeznek, annak alapvetően két oka lehet: adómegtakarítás elérése, illetve a tulajdonosok anonimitásának biztosítása. A korábbi évek egyre kifinomultabb cégjogi és adózási megoldásai egyszerre tudták mindkettőt biztosítani – világított rá az intézkedés hátterére Pankucsi Zoltán, a Valóságkutató Kft. ügyvezetője, aki testközelből ismeri ezt a világot, mivel korábban a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként felügyelte az adózási területet.

Az, hogy az EU „feketelistája” újabb országokkal bővült, valójában nem azt jelenti, hogy mostantól még kevesebb államban lehet „offshore” technikákat alkalmazni. Itt és most mindössze arról van szó, hogy az újonnan a listára került országok nem vállalták az EU által elvárt adóügyi intézkedéseknek a végrehajtását – fejtette ki a szakértő. Ez a döntésük adódhat abból is, hogy az ezen országok által nyújtott sajátos adózási- és jogi környezetnek elsősorban nem EU-s kötődésű cégcsoportok a haszonélvezői (és emiatt nem érinti őket különösebben egy esetleges uniós szankció), de abból is, hogy a kilátásba helyezett szankciók valójában kisebb hatásúak annál, mint amekkora előnyöket élveznek a náluk működő cégek.

Pankucsi Zoltán szerint azok a cégcsoportok, amelyek háttérben Seychelle-szigeteken vagy Panamában működő cégek állnak, a kilátásba helyezett EU-s szankciók ellenére is ugyanúgy működhetnek tovább, mint eddig, csak az uniós országokból származó bevételük valamivel kisebb lesz, és egyes uniós forrásokhoz nem juthatnak hozzá. Ezek a szankciók nem fognak végzetes csapást jelenteni az érintett cégcsoportok számára, és ez nem is cél, hiszen az EU „csak” azt szeretné elérni, hogy e cégek az EU területéről származó jövedelmük után a jelenleginél nagyobb mértékben adózzanak.

Beindíthatja a lokális adóversenyt

Az unió óvatos megközelítése teljesen érthető, hiszen minél inkább elutasítja a globális adóversenyben való részvételt, annál nagyobb játékteret és lehetőséget biztosít az EU-n kívüli államoknak ahhoz, hogy a multinacionális cégcsoportokat magukhoz csábítsák, és ez nyilvánvalóan gyengítené az EU gazdaságát – állítja a szakértő. Az óvatosságnak az EU-ban választott formája azonban visszás eredményekhez vezethet. Az uniós tagállamok számára ugyanis négy féle adózással kapcsolatos óvintézkedést jelölt ki a tanács, amelyekkel szankcionálhatják a „feketelistán” szereplő országokba indított kifizetéseket. Ebből a négy intézkedésből legalább egyet kell bevezetnie a tagállamoknak, így Magyarországnak is.

Ez a megoldás azonban könnyen azt eredményezheti, hogy a globális adóverseny mellett megindít egy EU-n belüli adóversenyt is, amelynek a fókuszában az áll, hogy melyik tagállam bünteti legkevésbé a „feketelistás” országok felé indított kifizetéseket. Kicsit leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az EU a globális adóverseny ellen egy lokális adóversennyel próbál fellépni. Ez nem kecsegtet túl sok sikerrel.

Annyi hatása azonban lehet a „feketelista” kialakításának és bővítésének, hogy azok a cégek, amelyek napjainkban foglalkoznak a nemzetközi tevékenységük adótervezésével, már talán az „offshore” országok közbeiktatása nélküli struktúrákban gondolkodnak. Látni kell ugyanis, hogy önmagában az adómegtakarítás úgy is megvalósítható egy globálisan működő cégcsoport esetén, ha nem iktatnak közbe offshore céget, mivel számos olyan speciális adószabály létezik a világban (például bizonyos tevékenységek kedvezményezése), amelyet bármiféle titkolózás nélkül is ki tudnak használni, és így végeredményben ugyanúgy minimális lesz a tényleges társasági adóterhelésük, mintha offshore technikákat alkalmaznának.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy miközben minden állam tisztában van azzal, hogy összességében mindannyian rosszul járnak a kedvezmények biztosításával, mivel ezzel egy globális adóversenyt állítottak elő, valójában csak nagyon lassú ütemben és kifejezetten óvatosan mernek intézkedéseket tenni e verseny visszaszorítása érdekében. A folyamat érdemi meggyorsításához egységes nemzetközi politikai akaratra lenne szükség, ami szemmel láthatóan nincs meg. Viszont amíg a szakemberek magukra vannak hagyva a megoldás kidolgozásában, és nem kapnak egyértelmű politikai iránymutatást, addig valódi előrelépés nem várható. Nagyon régóta és nagyon sok nemzetközi szakmai műhelyben folyik a munka a káros adógyakorlatok visszaszorítására (amelyek mögött egyébként minden esetben tudatosan biztosított adókedvezmények állnak), de mindezidáig csak csekély mértékben sikerült a vállalatok adózási szokásait megváltoztatni. E tekintetben az EU „feketelistája” sem tudott eddig átütő hatást elérni.

Miután Magyarországon kifejezetten előnyös a társasági adó rendszere (9 százalékos a nominális kulcs, de a nagy cégek a kedvezményekkel ennél jóval alacsonyabb tényleges adóterhelés mellett tudnak működni), ezért feltételezhető, hogy ha vannak is magyar cégek, amelyeket érint a „feketelista” bővítése, akkor azok nem annyira az adóterhelés elkerülése céljából alkalmaznak offshore kifizetéseket vagy cégeket, hanem sokkal inkább az anonimitás fenntartása érdekében. Ezért esetükben valószínűleg nem fog különösebb megrázkódtatást okozni, ha bizonyos adóelőnyök a jövőben már nem lesznek elérhetőek, vagy ha esetleg gyakoribb adóellenőrzés alá esnek majd. Ezen magyar cégek esetében a legnagyobb kihívást az EU 5. pénzmosási irányelve fogja jelenteni, amely alapján a cégek végső tulajdonosainak adatai nyilvánosak lesznek. De Pankucsi Zoltán szerint ez már nem adózási kérdés.

Az ügy hátteréről érdemes elmondani, hogy az Európai Tanács honlapján elérhető dokumentum szerint az uniós országok 2017-ben egyeztek meg arról, hogy az adóügyi területen az alábbi közigazgatási intézkedések közül legalább egyet alkalmaznak:

  • az ügyletek hathatósabb nyomon követése
  • a jegyzékben szereplő rendszerekből hasznot húzó adófizetők gyakoribb ellenőrzése
  • azon adófizetők gyakoribb ellenőrzése, akik, illetve amelyek olyan struktúrákat vagy szabályozásokat alkalmaznak, amelyekben ezek az országok, illetve területek részt vesznek

Ezen túl 2019 novemberében a tanács felkérte a tagállamokat, hogy a felsorolt konkrét jogalkotási intézkedés közül legalább egyet alkalmazzanak az uniós listán szereplő országok esetében:

  • a költségek leírásának tilalma
  • az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok
  • forrásadó-intézkedések
  • a részesedésekből származó jövedelmek adómentességének korlátozása a nyereségfelosztás vonatkozásában

Vagyis van eszközük a tagállamoknak arra, hogy sarokba szorítsák ezeket a vállalkozásokat. Figyelembe véve a szakértő által elmondottakat, az érintett, magyar kitettséggel is rendelkező cégek arra azért adott esetben számíthatnak, hogy legalább a Nemzeti- Adó és Vámhivatal alaposabban ránéz a körmükre. A várható intézkedésekkel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumhoz, mint felettes szervhez fordultunk, amint megkapjuk a választ, közöljük.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság OGYÉI-közlemény: minden orosz vakcinatételt ellenőriznek majd
Privátbankár.hu | 2021. január 27. 17:14
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményt adott ki az orosz vakcinával kapcsolatban.Ebben azt írják, tisztázták a gyártóval az aggályokat, és minden gyártási tételt ellenőrizni fognak a magyar hatóságok.
Makro / Külgazdaság Müller Cecília: igyekezzenek az egészségügyi dolgozók, mert tovább kell lépni!
Privátbankár.hu | 2021. január 27. 12:35
Müller Cecília szerint igyekezniük kell az egészségügyi dolgozóknak. Kiderült, hogy a tisztifőorvos szerint még nem lehet enyhíteni a korlátozásokon.
Makro / Külgazdaság Egy nap alatt 3000 oltást sikerült beadni - így futunk neki a mai kormányülésnek
Privátbankár.hu | 2021. január 27. 09:21
Az új fertőzöttek száma ismét 1000 fölé emelkedett, de többet is teszteltek - a pozitív tesztek aránya 6 százalék alatti. Az aktív fertőzöttek száma csökken, de még mindig 85-en hunytak el egy nap alatt koronavírusban.
Makro / Külgazdaság Már százmilliónál is több korona-fertőzött van a világon
MTI | 2021. január 27. 07:15
55,3 millióan felgyógyultak a betegségből, több mint kétmillióan viszont belehaltak.
Makro / Külgazdaság A magyar dolgozók több mint harmada attól fél, hogy kirúgják
MTI | 2021. január 27. 06:49
Szerintük közepes vagy nagy a valószínűsége annak, hogy elveszítik az állásukat. 11 százalék pedig "jelentős mértékben" tart az állása elvesztésétől, mutatta ki egy nemzetközi felmérés.
Makro / Külgazdaság Belehúz az állampapír-vásárlásokba az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 16:16
Meglepetésekkel ugyan nem szolgált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hiszen sem a 0,6 százalékos jegybanki alapkamat, sem az egyéb monetáris kondíciók nem változtak, azért apró újdonságot így is hozott a mai ülés: a jegybank pénzt csoportosíthat át további állampapír-vásárlásokra, s készen áll 10 évesnél rövidebb lejáratú papírok vételére is.
Makro / Külgazdaság Az ázsiai kistigris feszült egyensúlyozása az USA és Kína között
Káncz Csaba | 2021. január 26. 15:34
A 96 milliós Vietnám geopolitikai környezete rendkívül feszült.  Az USA, India és Japán már szoros katonai kapcsolatokat épített ki az országgal – Kína ellenében.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Optimista lett az IMF, de látja a kockázatokat is
MTI | 2021. január 26. 14:39
Az év második felében lendületbe jöhet a világgazdasági növekedés, köszönhetően a gazdaságösztönző költségvetési és jegybanki monetáris intézkedéseknek, illetve a tömeges oltások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint.
Makro / Külgazdaság Ezúttal nem húzott váratlant az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 26. 14:00
Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén nem nyúlt a 0,6 százalékos alapkamathoz. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményben ismerhetjük meg.
Makro / Külgazdaság Okoznak-e meglepetést Matolcsy Györgyék?
Csabai Károly | 2021. január 26. 13:34
Minden afelé mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2021-es első, ma esedékes kamatdöntő ülésén nem változtat a 0,6 százalékos irányadó rátáján – pont úgy, ahogyan karácsony előtt. Ettől függetlenül persze az mindig benne van a levegőben, hogy a jegybank húz egy meglepőt, ahogyan azt tette a múltban már többször is.
Friss
hírlevél