Az aktuális gazdasági kérdéseket feszegető magazinban ezúttal is számos érdekes téma kerül napirendre.
Csabai Károly Jaksity Györggyel készített nagylélegzetű interjút, amelyben a közgazdász kifejti véleményét a Matolcsy György kontra Varga Mihály/kormány között régóta folyó csörtéről, az alapkamat alakulásáról, az államadósságról és persze egykori tőzsdealapítóként a BÉT teljesítményéről is van véleménye. „Miközben a környező országokban nem egy dollármilliárdos értékelésű magáncég és közöttük viszonylag sok egykori garázscég – tehát nem az állami vagyonból vagy ahhoz köthetően fejlődő –, a globális versenyben magát kinövő vállalkozás került tőzsdére, nálunk egy sem. És ennek van egy roppant egyszerű oka: nincs ilyen cég Magyarországon. És ez nem a magyar tőzsde, hanem a magyar gazdaság, az egész magyar társadalom egyik legnagyobb problémája” – mutat rá Jaksity.
Máshonnan közelít, de szintén a hazai gazdaság szereplőiről mond véleményt Madlovics Bálint a lap egy másik interjújában. A posztkommunista rendszerek anatómiája című monumentális kötet társszerzőjével Szarvas György beszélgetett arról, hogy hogyan lehetne definiálni azt a politikai és gazdasági berendezkedést, amiben élünk. Magyar Bálint és Madlovics Bálint idei könyvhétre megjelent kötete egyértelműen tudományos igénnyel íródott, mégis könnyen olvasható, áttekinthető mű és egy egészen új kategóriarendszert és nyelvet teremt. A szerzők meghatározása szerint maffiaállam épült ki Magyarországon az elmúlt tíz évben: központjában egy, a politikai és gazdasági erőforrásokat egyaránt uraló fogadott politikai család áll. Ez különböző jogállású szereplők jórészt íratlan normákat követő, egyközpontú, piramisszerű hierarchiája, tetején a csúcspatrónussal, Orbánnal. Ő pedig nem kormányoz, hanem családfőként rendelkezik státusok és vagyonok felett, mindenkinek a „jussa és érdemei” szerint. Az interjúból kiderül az is, hogyan működik a gazdaság egy ilyen államban, és hogy a kormány által kegyelt sikeres üzletemberek által felhalmozott vagyon miben különbözik a piaci alapon működő vállalatok tulajdonosai által összegyűjtött tőkétől.
Mostanában rengeteget beszélünk a pandémia veszteseiről, a bezárt éttermekről, a csődbement kisvállalatokról. A Piac&Profit stábja néhány olyan szereplőt keresett meg, akik jól reagáltak az új kihívásokra, előremenekültek vagy kihasználták a pandémia miatt adódó lehetőséget. Őket kérdezte arról, hogyan vágnak neki a negyedik hullámnak.
A lap megkereste azt a sziráki vállalkozást is, amely alapítója, Lukács Noémi a düsseldorfi egyetem kutatójaként már a 90-es években olyan antitesteket állított elő, amelyekkel ki lehetett mutatni a duplaszálú RNS-t biológiai mintákban és a sejtekben is. Azt állította, hogy a duplaszálú RNS jelenléte élő vírusok jelenlétére utalhat. Szirákon, a dédszülei házában alakította ki azt a labort, amelyben máig előállították azt a speciális ellenanyagot, amely most a koronavírussal kapcsolatos vizsgálatokban hirtelen reflektorfénybe került. De vajon milyen hátrányt jelent egy kis nógrádi településen biotechnológiai céget építeni? Hogyan lehet finanszírozáshoz jutni, szakembert vonzani? És végül miért döntöttek úgy, hogy inkább eladják a technológiát, amely világszinten ismertté tette őket.
A Piac&Profit őszi számában elolvashatja a választ ezekre a kérdésekre és számos további izgalmas témát is talál a 68 oldalas magazinban.
Keresse az újságárusoknál vagy vegye le a digitális könyvespolcról!
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
