A független szakértői testület csütörtökön tette közzé elemzését az idei költségvetés tervezetéről, amelyet a román kormány a múlt héten bocsátott társadalmi vitára.
A büdzsé szerint a román államháztartási hiány a tavalyi GDP-arányos 9,79 százalékról az idén 7,16 százalékra csökken, majd a következő három évben folytatódik a deficit mérséklése: 2022-ben 5,84 százalékra, 2023-ban 4,37 százalékra, 2024-ben 2,89 százalékra akarják csökkentik. A tanács 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idén, a kormány tervezete 4,3 százalékos növekedést prognosztizált.
A költségvetési tanács emlékeztetett, hogy jelenleg Románia rendelkezik az EU-ban a legnagyobb strukturális deficittel, ami az elmúlt évek béremelései és a szociális kiadások növelése miatt következett be. A tanács szerint Románia pénzügyi helyzetének törékenységét az alacsony bevételek jelentik, amelyek a GDP alig 31 százalékát teszik ki. Ez az érték az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
A tanács üdvözölte, hogy a kormány csökkenteni akarja a kiadásokat, de aggasztónak tartja, hogy a 2021-2024-es időszakban is GDP-arányosan csak 31 százaléknyi bevétellel számol. A testület szerint a bevételeket feltétlenül növelni kell, hiszen egyre nagyobb kiadások szükségesek az olyan alapvető ágazatokban, mint az oktatás és az egészségügy, de a klímaváltozás is várhatóan fokozottabb kiadási kényszerek elé állítja az országot. Úgy vélik, hogy a költségvetési konszolidációt nem lehet elérni pusztán a kiadások csökkentésével, ehhez a bevételek növelése is szükséges.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
