Teljesen lefagyott a magyar jogrendszer a transzszexuális menekülttől

Csak az tud nemet változtatni, akinek van magyar születési anyakönyve

Az alkotmányjogi panasz indítványozója hazájában transzszexualitása miatt üldöztetésnek volt kitéve, amiért Magyarországon menekült státuszt kapott. Az indítványozó a neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz, mert bár hivatalos iratai szerint nő, de ezen megjelölés nem tükrözi a valós nemi identitását. A Hivatal a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozó nem rendelkezik magyarországi születési anyakönyvvel.

A döntéssel szemben a nem magyar állampolgár indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

Egyszerűen nincs olyan jogszabály, amit elő lehetett volna venni

A testület az alkotmányjogi panaszt elutasította. A bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az Alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk: amennyiben egy jogszabálynak többféle értelmezés adható, a bírónak azt kell kiválasztania, amelyik az Alaptörvénynek megfelelő.  Jelen ügyet azonban nem lehetett jogszabályok értelmezése útján elbírálni, mivel a jogrendszerben nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne.

Mulasztásos alaptörvény-ellenesség - az év végig rendeznie kell a helyzetet az Országgyűlésnek

Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. A testület szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. Jelenleg a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott, a jogalkotó tehát diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között.

Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben az indítványozónak lehetősége lesz kérelme ismételt benyújtására - írja az Alkotmánybíróság