A várakozásoktól elmaradva a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel a magas infláció miatt 19,5 százaékkal, 1471,8 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az első hét hónapban pedig 9,3 százalékkal.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. Enyhén csökkent az élelmiszerüzletek forgalma is, amit a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott, így kiskereskedelmi élelmiszervásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,9 százalékkal csökkent, ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 3,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Ez utóbbiban szerepet játszott az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések fokozatos feloldása miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is.
Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 14, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,1, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,5 százalékkal nőtt. A forgalom volumene 3,3 százalékkal bővült az iparcikkjellegű vegyes üzletekben, valamint 1,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,9 százalékkal nőtt.
A forgalom 24,4 százalékkal bővült a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. A kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 38,1, 2010-hez képest 51,9 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés.
A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 7 százalék körüli növekedésre számítanak a Magyar Bankholdingnál.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagyrendezvények ismételt megtartása is támogat. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet.
A vásárlásokat bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első nyolc hónapban 10,2 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések. A kínálati korlátok enyhülésére utalhat azonban, hogy augusztusban már kismértékben nőtt a forgalomba helyezett új autók száma.
Bár 2025-ben az izraeli turizmus ismét újra erőre kapott, az utóbbi időben egyre többen mondják vissza külföldre tervezett útjaikat. 
