A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közzétett adatai szerint 2025 júliusában az ipari termelés volumene 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,0 százalékkal nagyobb volt a 2025. júniusinál.

2025. júliusban:

• Az ipari termelés volumene 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz mérten 2,0 százalékkal nőtt.
• Az ipari export volumene 1,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 16,2 százalékkal nőtt.
• Az ipar belföldi értékesítése 5,3, a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
• Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,5, a csekély súlyú bányászaté 8,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,2 százalékkal visszaesett.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 0,1 százalékkal az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 1,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,3 százalékkal csökkent.
• A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 28 százalékkal meghaladta a 2024. júliusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 60 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,7 százalékkal csökkent.
• A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 8,3. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 20 százalékkal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 6,8 százalékkal nőtt.
• A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3 százalékkal előző év azonos hónapjához képest, ugyanakkor mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,3 százalékkal emelkedett. Hét alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé, 0,3 százalékkal a takarmány gyártásában, a leginkább, 38 százalékkal a csekély súlyú dohánytermék gyártásában. A másik három alágazatban 4,7 és 29 százalék között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékkisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
• A 4,2 százalékos feldolgozóipari súlyú vegyi anyag, termék gyártása 14,4 százalékkal csökkent, az alág 75 százalékát kitevő vegyi alapanyag gyártás jelentős visszaesése miatt.
• A legnagyobb mértékben, 20 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások 
• Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 12,2 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 11,1 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,3 százalékkal csökkent 2024 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,7 százalékkal nőttek, az új exportrendelések 4,6 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány július végén 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2025. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 3,5 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,6 százalékkal mérséklődött.
• A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,9 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 8,2, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,1 százalékkal.