Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 55 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 16 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 10 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így július-szeptember átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 712 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66,8 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a – szezonálisan összevethető - tavalyi év azonos hónapjában mért 66,4 százalékos aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt, az előző havi 3,6 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 4,0 százalékos szint után, írja gyorselemzésében a Magyar Bankholding.
2022. októberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 10 ezer fővel kevesebb. A tárgyhónapban összesen 33,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,0 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékkal csökkent.
2022. októberében a munkaadók összesen 25,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 67,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,7 ezer után.
2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac továbbra is erős számokat produkál, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a hazai piacra, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a globális recessziós előjelek egyelőre továbbra sem gyakoroltak hatást a hazai munkaerőpiacra, ami jó hír a hazai piac ellenállósága szempontjából, azonban a következő időszakban, egy bekövetkező európai recesszió esetén az exportágazatok munkaerőkereslete kissé visszaeshet, ami csökkenheti a munkaerőpiaci feszességet. Várakozásunk szerint idén 3,7 százalék lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3,9 százalék lehet az átlagos érték, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság. A továbbra is fennálló munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje, illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez, vélik a Magyar Bankholding elemzői.
Az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzügyi piaci változások néhány negyedéves késéssel jelenhetnek meg a munkaerőkeresletben. Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából, a megjelenő kihívások mellett is.
A kereslet csökken, a kínálat nő – de meddig? 
