|
| MTI Fotó: Kovács Tamás |
Twitter-bejegyzésében Trump azt írta, hogy a döntés következtében "olcsóbb és biztonságosabb autók" gyártására nyílik lehetőség, és egyben bejelentette azt is, hogy a szövetségi kormányzat új károsanyag-kibocsátási szabályozást tesz közzé.
Elemzők szerint a háttérben a szövetségi kormány és Kalifornia közötti vita húzódik meg, elsősorban arról, hogy Washington nem akarja kiengedni kezéből az autógyárakkal folytatandó tárgyalásokat, illetve az egész országra érvényes, a korábbi szigorításokat lazító egységes károsanyag-kibocsátási szabályzót akar bevezetni.
Politikai bosszú
Korábbi sajtóhírek ugyanis arról számoltak be, hogy Kalifornia állam júliusban négy autógyárral - a Forddal, a Hondával, a Volkswagennel és a BMW-vel - írt alá külön megállapodást. Az egyezményben az érintett gyárak a jelenleg érvényben lévő szövetségi szabályozásnál szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák tiszteletben tartására vállaltak kötelezettséget. Az Egyesült Államok legnépesebb tagállamának régóta joga volt az önálló döntésre az ügyben, a Trump-kormányzat szerint azonban ennek nem tagállami, hanem szövetségi hatáskörnek kell lennie. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányfője "politikai bosszúnak" minősítette a Trump által bejelentett döntést. "Kalifornia soha nem fog engedélyt kérni Washingtontól azért, hogy megvédhesse családjai és gyermekei egészségét és biztonságát" - nyilatkozta a kormányzó.
A szövetségi környezetvédelmi hivatal egyelőre nem jelentette be a Kaliforniának eddig megadott engedély visszavonását.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
