Trump mégsem menti meg Ukrajnát?

• Ukrajna egy részét is elérte egy olyan hőhullám, mint Magyarországot, ami lényegében lehetetlenné teszi a harcjárművek használatát. A katonáknak időnként gyalog kell kutyagolniuk kilométereket a fronton a tűző napon. A hírt a hadszíntéren lévő katonákkal kapcsolatban lévő bloggerek hozták nyilvánosságra. Az ellátmány drónokkal érkezik, a sebesültek túlélési esélye rosszabb, mint valaha. A nagyobb orosz támadások ennek ellenére nem szűntek meg, de továbbra nagy élőerő- és eszközveszteséggel járnak.

Ukrajna nem fogja abbahagyni a harcot, ha Donald Trumpot az USA elnökévé választják, és megpróbálja rákényszeríteni erre a megtámadott országot – mondta Richard Shirreff katonai szakértő. Ukrán barátaitól azt hallja, hogy a Nyugattal vagy nélküle folytatni fogják a háborút, mert ha feladják, akkor megszűnik a szuverén ukrán állam, ami földönfutóvá tenné őket.

• Volodimir Zelenszkíj, Ukrajna államfője megköszönte Joe Bidennek, az Egyesült Államok elnökének a támogatást, amit az országa nyújtott Ukrajnának a háború kitörése óta, miután Biden bejelentette, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Egyes szakértők elsősorban az amerikai elnök érdemének tartják, hogy Ukrajna nyugati segítséggel képes volt 2022 tavasza óta ellenállni az orosz agressziónak.

• Legkevesebb öt civil vesztette életét a frontvonal mindkét oldalán a vasárnapi támadásokban – jelentették orosz és ukrán források. Ezentúl hárman megsérültek a részben megszállt Herszon régióban orosz dróntámadások nyomán.
• Elhalasztották annak a tervnek a végrehajtását, amelyben felpörgetik a Patriot légvédelmirakétarendszerek gyártását Japánban, miután a Boeing nem tudja szállítani az egyik fontos alkatrészt. A Mitsubishi Heavy Industries évente 30 ilyen fegyvert képest gyártani a Lockheed Martintól vásárolt licenc alapján, amit 60-ra akarnak emelni. Világszinten pedig 500-ről 750 akarják emelni az éves termelést.
• A fejlett technológiák Oroszországba csempészése Hongkongon keresztül 28 százalékkal csökkent január és május között az egy évvel korábbi hoz képest – írta a Reuters az USA kereskedelmi minisztériumából kiszivárogtatott információra hivatkozva. A szárazföldi Kína esetén 19 százalékos a csökkenés. Ezek az eszközök tiltólistán vannak, mert az oroszok a fegyvergyártásban hasznosíthatják őket.
• Az oroszországi belgorodi régió 14 településébe korlátozták a beutazásokat arra hivatkozva, hogy az ukrán hadsereg folyamatosan bombázza ezeket. Az orosz csapatok megpróbáltak a határ túloldalán létrehozni egy húsz kilométeres sávot, hogy távolabb szorítsák az ukrán tüzérséget, ám ez nem sikerült.
• Körülbelül 650 ezer orosz hagyta el hazáját és nem tért vissza a háború kirobbanása óta – írta a független The Bell üzleti hírportál 70 ország migrációs adatainak elemzésére hivatkozva. A legtöbben olyan országokban tartózkodnak, amelyek esetén nem kell vízumot kiváltaniuk. Örményországban 110 ezer, Kazahsztánban 80 ezer, Georgiában (Grúziában) 74 ezer orosz telepedhetett le tartósan. Az USA-ba több mint 48 ezren utaztak.
• Áramkimaradásokat okozott a napokban a rosztovi atomerőműben keletkezett hiba. A hivatalos közlemény szerint „téves riasztás” miatt automatikusan leállt az egyik áramtermelő egység. A moszkvai energiaügyi minisztérium vizsgálja, milyen hatással van az energiaellátásra a szokatlanul forró időjárás.
• Az Egyesült Államokban hároméves börtönbüntetést szabtak ki egy orosz üzletemberre katonai színvonalú elektronikai alkatrészek Oroszországba csempészéséért. Maxim Marchenko, aki számos céget működtetett Hongkongban, bűnösnek vallotta magán csempészésben és pénzmosásban.

Források: Guardian, Moscow Times, Times Radio, BBC