Az ülésen - amely az euróövezeti országok miniszteri értekezletével már hétfőn megkezdődik - várhatóan szavaznak az Európai Bizottság azon javaslatáról is, hogy a jövő év elejétől függesszék fel a Magyarországot megillető kohéziós keret egy részének lehívhatóságát, ha fél éven belül nem születnek újabb intézkedések a deficit tartós leszorítására.
Az Európai Bizottság február 22-én döntött arról: javasolja a miniszterek tanácsának, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási keret lehívhatóságát, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Olyan forrásokról van szó, amely a hétéves uniós keretköltségvetés értelmében része Magyarország jövőre felhasználható keretének, de amelynek felhasználásáról még nem döntöttek, konkrét beruházáshoz, projekthez még nem kapcsolható.
Decemberig javíthatunk
A soros dán EU-elnökség - a várakozásoknak megfelelően - a mostani pénzügyminiszteri értekezlet napirendjére tűzte a javaslatot, amelyről vitát és várhatóan szavazást is tartanak. Ha a tanács megszavazza, a javaslat életbe lép, de szeptember 13-ig Magyarországnak még lesz lehetősége arra,. hogy olyan kiigazító lépéseket tegyen, amelyek nyomán döntés születhet a felfüggesztés érvénytelenítéséről is.
Előzetes nyilatkozatok szerint az Európai Bizottság és a dán elnökség is arra számít, hogy a javaslatot elfogadják. A bizottság egyik név nélkül nyilatkozó illetékese újságíróknak nemrégiben elmondta: a kezdeményezés elfogadását várják, hiszen amikor a miniszterek januárban döntöttek a Magyarország ellen 2004-ben kezdett deficiteljárás folytatásáról, maguk is jelezték, hogy ennek következménye a kohéziós keret részleges felfüggesztése lehet. Egy dán elnökségi forrás pedig szintén úgy vélekedett, hogy a voksolás eredménye igenlő lesz, hiszen az uniós tagországok nagy része az elmúlt hónapokban kiemelten hangoztatta a pénzügyi fegyelem fontosságát, és egy ilyen döntés növelheti ezen fogadkozások hitelességét.
A miniszteri jóváhagyáshoz a javaslatnak úgynevezett minősített többséget kell nyernie a tagországok szavazataiból.
Jöhet az európai bankadó is
A magyar téma mellett a pénzügyminiszterek napirendjén szerepel egyebek között a pénzügyi tranzakciókra kiróható illeték, amelynek bevezetését az Európai Bizottság és több tagállam is szorgalmazza.
Foglalkozik a tanács a most bevezetett pénzügyi "riasztási" rendszerrel is, amelynek az a rendeltetése, hogy időben figyelmeztessen a makrogazdasági egyensúlyhiány veszélyére az egyes tagországokban. Az Európai Bizottság első ízben a múlt hónapban készített ilyen jelentést, és ebben azt jelezte: tizenkét EU-tagország vonatkozásában alaposabban meg kell vizsgálni az egyensúlyhiány kockázatát.
Terítéken Görögország is
Ami az euróövezeti miniszterek hétfőn tartandó - a teljes pénzügyminiszteri előtt immár szokásossá vált - találkozóját illeti, azon minden bizonnyal szó esik Görögországról. Arról már pénteken döntöttek a miniszterek, hogy - miután a görög adósságelengedést gyakorlatba iktató kötvénycsere-programba kellően nagyszámú magánhitelezőt sikerült bevonni - 35,5 milliárd euró folyósítható Athén számára a 130 milliárd eurós második pénzügyi mentőcsomag első részleteként.
A legutolsó jelzések szerint valószínűleg még mindig nem lesz végleges döntés arról, hogy emeljék-e az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (a válságos időkben igénybe vehető mentőmechanizmus) jelenleg 500 milliárd eurósra tervezett keretét. A tagországok kormányfőinek határozata alapján erről még ebben a hónapban dönteni kell, de ez várhatóan az utolsó pillanatra, a március legvégén tartandó informális pénzügyminiszteri értekezletre marad.
Túlzott deficit: kedden történelmet írhat Magyarország
A Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás keretében kidolgozandó újabb ajánlás is napirenden lesz az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozóján.
Katonai utánpótlási útvonal lehet belőle. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
