Bochenek azután ismertette a lengyel kormány álláspontját, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság pénteken megállapította: az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabály-változások alááshatják a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt.
A kormányszóvivő a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak pénteki nyilatkozatára utalt, mely szerint a bizottsági jelentés "világosan megállapítja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős," ezért fontos, "hogy az összes politikai erő együtt keresse a helyzet konstruktív megoldását". Ezért - mondta Bochenek - az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet "a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani".
Buquicchio nyilatkozata arra vonatkozott, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő, a Polgári Platform (PO) vezette kormány öt új alkotmánybíró megválasztásával megváltoztatta az alkotmánybíróság összetételét úgy, hogy a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt legyen. A Jog és Igazságosság (PiS) új kormánya érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját új bírót választott meg. Az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is legalább részben alkotmányellenes volt, ám az államfő mind az öt megválasztott bírót beiktatta, de a taláros testület csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Bochenek a sajtóértekezleten azt is bejelentette: a kormány - a Velencei Bizottság véleménye ellenére - nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, s így nem lépteti hatályba a PiS decemberi alkotmánybírósági törvénymódosítását megsemmisítő szerdai alkotmánybírósági ítéletet. A kormányszóvivő által említett jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben elegendő volt 9 bíró jelenléte, és egyszerű többséggel dönthettek. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását.
Bochenek sajtóértekezletét kommentálva, az ellenzéki Nowoczesna (Modern) képviselői rámutattak: a Velencei Bizottság úgy találta, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie az alkotmánybíróság szerdai döntését. A vitatott törvénymódosítást "nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el" - értékelték - így a Velencei Bizottság véleményének szejmbeli megvitatása nem jelent megoldást. "Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések" - szögezték le a Modern képviselői.
Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki emellett kilátásba helyezte: pártja, "hangsúlyozva, hogy Lengyelország része az európai közösségnek", a lengyelországi fejleményekről az Európai Uniót fogja tájékoztatni. "Úgy érezzük magunkat Brüsszelben, mintha otthon volnánk, ez a mi otthonunk is, és ott fogunk minderről beszámolni" - jelentette ki. Elmondta: szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. "Tudnunk kell, hogy Európa nem helyesli a törvény- és alkotmányellenes lengyel lépéseket, mindazt, amit a PiS-kormány az utóbbi fél év alatt művelt" - mondta el Schetyna.
Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, "a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd". A Modern, a PO valamint más ellenzéki tömörülések kezdeményezésére szombat délben tüntetés kezdődött az alkotmánybíróság varsói épülete előtt.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
