Az alpesi gleccserek az ezredfordulótól 2014-ig jégmennyiségük 17 százalékát veszítették el, több mint 22 köbkilométert, különösen súlyos a helyzet Svájcban - írták az Erlangen-Nürnbergi Egyetem tudósai a Nature Communications csütörtökön megjelent számában.
Ez az első tanulmány, amely a lánchegység egészét vizsgálja, nem csak egyes gleccsereket vagy régiókat. A munkában radarműholdak adatait használták, hogy a hegyfelszín háromdimenziós modelljét megalkossák, majd ezt összevetették a műholdfelvételekkel. Így mérték meg a gleccserek kiterjedését és magasságát.
A legnagyobb mértékű jégolvadást a svájci Alpokban állapították meg. "Itt a legkiterjedtebbek a jégfolyamok, ugyanakkor itt a legmagasabb az olvadási arány. Wallis kantonban a Nagy Aletsch, az Alpok legnagyobb gleccsere évente öt métert olvad a lejjebb fekvő részeken" - magyarázta Christian Sommer, az egyetem Földrajzi Intézetének kutatója. A Középső-Alpok legmagasabb részein azonban még nincs jégolvadás - tette hozzá.
Egész más a helyzet a peremhegységekben, ahol már a magasabban fekvő helyeken is megfigyelték a tudósok az olvadást. "Ez arra utal, hogy a peremhegyvidékek lesznek az első régiók, amelyek a jövőben jégmentessé válnak" - mondta Sommer.
Az adatok lehetővé tették a majdnem négyezer alpesi gleccser többsége változásainak kiértékelését, valamint előrejelzést tudtak készíteni a nyári hónapok olvadékvizéről is, amely sok ország vízellátásában és energiagazdálkodásában játszik szerepet.
"Ennek az Alpok térségén kívül hatása lesz a hegységben eredő nagy európai folyamrendszerek vízháztartására is" - mondta Sommer.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
