A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) karácsony előtt engedélyezte a MOL algyői gáztárolójának megvásárlását – írja a Népszabadság. A vevő az MFB, a meg nem erősített hírek 140 milliárd forintos vételárról szólnak. A döntéssel hamarosan gyakorlatilag a teljes magyarországi gáztároló kapacitás az MVM-hez, vagyis állami kézbe kerülhet.
Az állami MVM szeptemberben már megvette a legnagyobb, 4,2 milliárd köbméteres tárolórendszert az E-ON-tól 281 milliárdért, a mostani döntéssel hozzájuk kerülhet a MOL 1,9 milliárd köbméteres, Szeged melletti tárolója is. Utóbbi részvényeit eredetileg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vette volna meg, de - mivel az MNV az MVM tulajdonosa is - ez versenyjogi aggályokat vetett fel.
A probléma elhárítására korábban az is szóba került, hogy törvénymódosítással csökkentik a Versenyhivatal ellenőrzési jogosultságait, és a „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített összefonódáshoz” a jövőben nem kellene kikérni a GVH engedélyét. Ez azonban kiverhette volna a biztosítékot Brüsszelben, ezért más megoldás után nézhettek. A Népszabadság szerint ezzel függ össze, hogy a vagyonkezelő helyett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) lett a vevő, ami formálisan legalábbis az államtól független. Valójában persze az MFB is állami tulajdonú, az állam tulajdonjogát Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. Úgy tudni, az MFB-től idővel szintén az MVM-hez kerülhet az egész tárolórendszer.
A stratégiai gáztárolórendszer teljes államosításával az Orbán-kormány szabad kezet kap a vésztartalékok értékesítésében - vélekedik a Népszabadság. A kormány korábban azt mondta, azért kellett százmilliárdokat költeni a gáztárolók megvásárlására, hogy ezzel is növekedjen az ellátásbiztonság. Holoda Attila, a kormány volt energetikai helyettes államtitkára szerint azonban valójában ennek éppen a fordítottja történik: a korábbi három hétre elegendő helyett ma már csak néhány napig kitartó gázkészlettel rendelkezik az ország. A Fidesz többek szerint e készletek segítségével igyekszik fedezni a rezsicsökkentés árát.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
