A várakozásokat alulmúlva 4,6 százalékkal csökkent az ipari termelés februárban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés szintén 4,6 százalékkal esett vissza. Az első két hónapban 2,4 százalékkal csökkent az ipari termelés.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőtt, így egyelőre nem következett be a januári visszaesést követően várt felpattanás, ami továbbra is arra utal, hogy a magas energiaárak miatt egyes ágazatok termelése visszafogott lehetett.
Az ipari termelés negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása, vagy leállása okozhatta, míg novemberben az olajfinomítással kapcsolatos problémák is rontották az ipar teljesítményét - írja lapunkhoz elküldött elemzésében a Magyar Bankholding. Egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső kereslet okozhat visszafogottabb termelést. Az ipari termelést az alacsonyabb energiafelhasználás hatására (részben az enyhe téli időjárásnak, részben a kényszerű energiamegtakarításnak köszönhetően) az energiatermelő ágazatok termelésének visszaesése is lefelé húzhatta.
Az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan a tavalyi év elejétől határozott lendületet vett, szeptemberben pedig új történelmi csúcsra ért, ezt követően pedig ismét visszaesett. A 2015. évi átlaghoz viszonyítva 20,4 százalékkal bővült az ipari termelés, míg 47,2 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint a legnagyobb súlyú ágazatok, a járműgyártás, valamint, valamint a villamos berendezés gyártásának területén jelentősen bővült a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csökkent, feltehetően a visszaeső kereslet hatására, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröztek.
Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavalyelőtt átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét. A járműgyártás új rendelései 1 százalékkal csökkentek, míg rendelésállománya januárban 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt az elmúlt két évben elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítették, azonban a tavalyi második félévtől érdemi javulást mutat az alágazat, egyes szereplők pedig a beszállítói láncok teljes helyreállását jelezték előre, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása. Az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat a tavalyi év során, azonban az utóbbi hónapokban már jelentős javulást mutatnak, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani, így az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig jelentősen csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez képest.
A hazai ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is növekedést mutatnak, mintegy 3,4 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, így a beszállítói problémák és az energiaárak enyhülése további élénkülést eredményezhet. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól, köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekordmennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának.
A tavalyi harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel korábbi gyenge bázis, valamint az enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetett a tavalyi negyedik negyedévtől, azonban az energiaárak legutóbbi csökkenésének köszönhetően több termelő újra üzembe állhat. A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül, valamint a jegybankok infláció elleni küzdelme miatt emelkedő kamatok.
Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a magas rendelésállomány. Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően az idei év közepétől újra fokozatos élénkülésre számítanak a Magyar Bankholding elemzői az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembehelyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Idén 2,5-3 százalék körüli növekedésre számítunk az ipari termelésben. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés.
Nem, nem országjárás lesz. Egyelőre. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
