A balatoni kempingek 85 százaléka egy cég érdekeltségeibe tartozik. Idén többet kempingeztünk, a déli part népszerűbb volt, pedig északon több hely van.
A balatoni kempingek 85 százalékát birtokló, az SCD Holding érdekeltségi körébe tatozó Balatontourist Zrt. egységeiben május elejétől szeptember végéig 7 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest, és tovább nőtt a magyar vendégek aránya - számolt be Polgár Tibor a társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A vezérigazgató a részletes adatokat ismertetve elmondta, a dél-balatoni kempingekben 15 százalékkal, a nagyobb kapacitással bíró észak-balatoni kempingekben 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma az előző szezonhoz képest. Mint kifejtette, ez azt tükrözi, hogy a kempingek korábban jelentősen visszaesett forgalmában két éve bekövetkezett kedvező fordulat immár tendencia, mint ahogy az is, hogy a forgalomnövekedés alapvetően a magyar turisták számának emelkedéséből fakad. A társaság kempingjeiben az elmúlt négy hónapban összesen 635 ezer vendégéjszakát eltöltők között tovább csökkent a külföldiek száma.
A cég déli egységeiben, ahol jóval több bungalót helyeztek el a magyar vendégek aránya 53 százalékos volt. A külföldiek által látogatottabb észak-balatoni kempingekben az előző évi számot csaknem megduplázva érte el a hazai vendégek aránya a 21-22 százalékot. A kempingekbe érkező vendégek valamivel több mint ötödét tették ki az idén a németek, és nagy arányban képviseltették magukat a hollandok és dánok is. A korábbi évekhez képest a lengyel és cseh turisták érdeklődésének növekedése volt a legfigyelemreméltóbb jelenség.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.