Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, az intézet nyári előrejelzése szerint 0,3 százalékos növekedést prognosztizáltak 2013-ra. A gazdasági növekedést alapvetően a mezőgazdaság serkentette.
Az építőipar is megmozdult
| Londoni elemzők is felfelé módosították a korábbi várakozásaikat. Részletek >> |
Palócz Éva kiemelte: minimálisan, de felfelé módosították 0,3 százalékról 0,5 százalékra az idei növekedési előrejelzésüket, a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének javulása miatt. A mezőgazdasági termelés a GDP növekedését jelentősen megemeli, az ágazatban 10 százalék feletti növekedéssel számolnak. Az intézet szerint jövőre 1,5 százalékkal nőhet a gazdaság,
Az építőipar ki tudott törni a hét éve tartó súlyos recesszióból, idén 5 százalék körüli bővülést várnak - tette hozzá Palócz Éva. Ugyanakkor rámutatott: a magyar gazdaság tartós gyengeségére utal, hogy a belföldi felhasználás bővülése - ami a válság lezárulásának legfontosabb jele volna - nagymértékben az importra támaszkodott.
Minimálisan csökkenhet a hiány
Az a helyzet, hogy 2013 második negyedévében nemcsak negyedéves alapon, hanem az előző év azonos időszakához képest is nőtt a GDP kedvező, de sokféle értelmezésre ad lehetőséget - mondta a vezérigazgató. A 0,5 százalék körüli változások ugyanis még nem jelentenek stabil trendváltást, de a korábbiakhoz képest "egyfajta sérülékeny javulás látszik" - tette hozzá.
A Kopint-Tárki előrejelzése szerint az uniós szabályoknak megfelelően számított államháztartási hiány az idén és jövőre is a GDP 2,9 százaléka lesz, míg az államadósság az idei 81 százalékos GDP-arányos szintről jövőre 80 százalékra csökken.
Arra számítanak, hogy 2013-ban 1 százalékkal nőnek a beruházások - korábban még 3,5 százalékos visszaesést vetítettek előre -, 2014-re pedig 3,5 százalékos növekedést várnak. Az ipar a korábbi előrejelzéshez képest változatlanul 0,5 százalékkal nőhet az idén, jövőre pedig 2,5 százalékkal. A magánfogyasztás a prognózis szerint 2013-ban 0,4, jövőre pedig 1 százalékkal emelkedhet. A nettó keresetek éves átlagos 2,5 százalékos emelkedése nem fogyasztásban, hanem megtakarításban csapódott le - ismertette Palócz Éva. Hozzátette, hogy a beruházások nem a versenyszférának, hanem az államnak köszönhetően növekedtek, de ez az ütemes bővülés folytatódik az év végéig.
Nőhet az infláció
Az intézet inflációs előrejelzése kismértékben változott: az idén árnyalatnyival gyorsabb, 1,7 százalékos átlagos pénzromlást várnak, 2014-ben pedig 2,5 százalékot.
Ádám Zoltán, a kutatóintézet megbízott kutatási igazgatója kiemelte: az év leglátványosabb makrogazdasági adata az infláció látványos lassulása. Ez alapvetően a szabályozott árak csökkenéséből fakad, és folytatódni fog az októberi rezsicsökkentés okán - mondta. Ádám Zoltán szerint a dezinfláció hosszú távon ebben a formában biztosan nem tartható fenn.
