Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert
Veres János az MTI-nek nyilatkozva elmondta: továbbra is az a véleménye, hogy nem alanyi jogon kellene a kompenzációt bevezetni. A pénzügyminiszter fenntartja véleményét, hogy nem alanyi jogon, hanem szociális alapon kellene kompenzálni a távhővel fűtőket, de "tudomásul vette a kormány döntését".
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert - szögezte le. Veres János hozzátette: az energetikai cégek megadóztatásán kívül nem kínálkozik más forrás, amely felhasználható volna erre a célra. Veres János elmondta, hogy az új adónem az ágazat minden olyan cégére vonatkozna, amelynek energetikai típusú bevétele van. Az adó érintené a szénhidrogént kitermelő, az olajterméket, illetve villamos energiát termelő vállalatokat, a szabadpiaci gázkereskedőket és az üzemanyag kiskereskedelemben működő cégeket. Ezeknek a vállalatoknak az összesített adóalapja idén 396 milliárd forint. A nyolcszázalékos adó így 31,6 milliárd forint bevételt jelentene a költségvetésnek.
A parlament elé terjesztett tervezet szerint a 2009-es adó- és járulékcsökkentés mértéke bruttó 227 milliárd forint, ez nettó 167 milliárd forintos tehercsökkentést jelent - idézte a végleges számokat a pénzügyminiszter. A vállalkozóknál 122 milliárd, a lakosságnál 45 milliárd forintot hagyna a kormányzat - tette hozzá. Veres János szerint a 167 milliárdos nettó adócsökkentés lényegében a minisztériumok kiadásainak lefaragásából áll.
A költségvetési plafon beállítását szorgalmazó SZDSZ-es javaslattal egyetért a pénzügyminiszter, de szerinte elég volna megszavazni a parlament előtt lévő, a költségvetési szabályokról szóló javaslatot. Ez bővebb a liberális elgondolásnál, mert kimondja, hogy a gazdasági növekedés és az infláció figyelembe vételével, a reáladósság őrzés biztosította keretek között milyen mértékben lehet továbblépni a következő években - vélekedett Veres János. Az SZDSZ másik felvetésére, miszerint a költségvetési hiány 2009-re célozza meg a 3 százalékot, a miniszter azt válaszolta: kész erről tárgyalni, ha a liberálisok azt is megmondják, hogy a 3,2 százalékos államháztartási hiánnyal számoló javaslatból miként "vegyenek még ki" 60 milliárd forintot.
"Ha a hiányt is csökkenteni akarja az SZDSZ, akkor ne mondja, hogy legyen nagyobb az adócsökkentés" - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyminiszter a hírek szerint a miniszterelnöknél is "jobban óvja" a büdzsét, Veres János azt mondta, tartani kívánja a konvergenciaprogramot. "Kezdettől fogva világossá tettem, hogy nem fogok olyan költségvetést a kormány vagy a parlament elé terjeszteni, amely a konvergenciaprogramban szereplő hiánymértékét ne biztosítaná" - jelentette ki.
A Gyurcsány Ferenc és közte levő vitákat firtató kérdésre Veres János azt mondta, nincs vitája a miniszterelnökkel sem a hiány ügyében, sem abban, hogy a Megegyezés című programban felvázolt adócsökkentésnek csak az első évben van meg a fedezete.
Ezt követően minden attól függ, mennyi pénz folyik be a gazdaság kifehéredésből - mondta Veres János. "Egy dolgot nem tudok megtenni: hozomra vállalni adócsökkentést a költségvetésben" - fogalmazott. Leszögezte: a 3,2 százalékos hiánycél megtartása mellett a legvégső határig szeretne elmenni az adócsökkentésben. A pénzügyminiszter közölte: nem tud arról, hogy a kormányfő Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel is készíttetett volna adócsomagot.
Azt tudom, hogy különböző személyeknek voltak részjavaslatai, ezeket a minisztérium kiszámolta. Bemutattuk, mi mivel járna. Dobogókőn olyan javaslatot terjesztettem elő, amely semmit nem tekintett tabunak, bebizonyítva, hogy akár 1000 milliárd forintos adócsökkentést is lehet csinálni, de ahhoz szakítani kell minden korábbi elkötelezettséggel - fogalmazott Veres János.
Leszögezte, hogy a kormány elé beterjesztett adócsomag végső változata a Pénzügyminisztériumban született, és bár volt vita, végül a kabinet elfogadta a tervezetet, és megállapodott a végső célokban: az szja-sávhatár emelésben, a járulékcsökkentésben és a társasági különadó megszüntetésében.
"Csak mosolygok azokon a híreken, amelyek szerint a miniszterelnökkel, vagy Draskovics Tiborral, Bajnai Gordonnal személyes ellentétem lenne. Nincs okom elégedetlenségre, amit akartam, elértem az adóban és a költségvetésben is" - tette hozzá. A pénzügyminiszter szerint az MSZP október 11-ei soron kívüli kongresszusának arról kell döntenie, hogy Magyarország azon a pályán haladjon 2010 tavaszáig, a kormányzati ciklus végéig, amelyet 2006-ben vállalt párt. Hozzátette: az adó- és a költségvetési javaslat ezt szolgálja. A kongresszusnak arra kell felhatalmazást adnia, hogy az MSZP vezető testületei e cél érdekében megtegyenek mindent, szerezzék meg hozzá a társadalmi és parlamenti támogatást. Ha ennek érdekében szerkezeti, politikai vagy személyi áldozatot kell hozni, azt az MSZP-nek vállalnia kell - szögezte le Veres János.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetői nyomást helyezhettek az Erste Bankra, hogy Simor András lemondjon felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy korábban „hamis mesének” nevezte a felvetést.
Előfordul, hogy úgy kötünk különböző biztosításokat és fizetünk akár éveken át díjat több biztosítónak, hogy nem tudjuk: biztosításaink részben vagy akár teljes egészében ugyanarra a kockázatra nyújtanak fedezetet. Kár esetén jelent ez bármiféle előnyt? Vagy csak feleslegesen kidobott pénzről van szó? A válasz nem is olyan egyszerű – derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület előtti ügyekből.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az euróbevezetési szándékot tartja az egyik legerősebb hozamcsökkentő tényezőnek. Ezt nyilatkozta a Portfolio-nak Tardos Gergely.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu három, A 100 leggazdagabb című kiadványban szereplő milliárdos véleményét kérdezte az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetről. Nagy Eleket és Scheer Sándort a 100 milliárd forint feletti, Bojár Gábort pedig az 50 milliárd forint feletti kategóriából érte el a portál.
Visszautasította a működésével kapcsolatos politikai összefonódásra vonatkozó feltételezéseket és vitatta a vagyonvesztésre vonatkozó kijelentéseket az Exim exportösztönző magántőkealap kezelője, a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Egyre több vállalkozás számít a közterhek növekedésére a következő egy évben Magyarországon – derül ki a K&H Bank kis- és közepes vállalkozások bizalmi indexét vizsgáló, legfrissebb felméréséből.
Elkészítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amiben több reformintézkedést is javasol a kormánynak. Szerintük ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megtalálása és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének. Az IMF legfontosabb megállapításait a kormány már eddig bejelentett intézkedéseivel és ígéreteivel is összevetettük.
Szeretnék, ha egy évvel meghosszabbodna a budapesti szálláshelynyitási moratórium és ha eltörölnék a kiadható napok számának önkormányzati meghatározását.
.jpg)
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert .jpg)
.jpg)
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
