Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert
Veres János az MTI-nek nyilatkozva elmondta: továbbra is az a véleménye, hogy nem alanyi jogon kellene a kompenzációt bevezetni. A pénzügyminiszter fenntartja véleményét, hogy nem alanyi jogon, hanem szociális alapon kellene kompenzálni a távhővel fűtőket, de "tudomásul vette a kormány döntését".
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert - szögezte le. Veres János hozzátette: az energetikai cégek megadóztatásán kívül nem kínálkozik más forrás, amely felhasználható volna erre a célra. Veres János elmondta, hogy az új adónem az ágazat minden olyan cégére vonatkozna, amelynek energetikai típusú bevétele van. Az adó érintené a szénhidrogént kitermelő, az olajterméket, illetve villamos energiát termelő vállalatokat, a szabadpiaci gázkereskedőket és az üzemanyag kiskereskedelemben működő cégeket. Ezeknek a vállalatoknak az összesített adóalapja idén 396 milliárd forint. A nyolcszázalékos adó így 31,6 milliárd forint bevételt jelentene a költségvetésnek.
A parlament elé terjesztett tervezet szerint a 2009-es adó- és járulékcsökkentés mértéke bruttó 227 milliárd forint, ez nettó 167 milliárd forintos tehercsökkentést jelent - idézte a végleges számokat a pénzügyminiszter. A vállalkozóknál 122 milliárd, a lakosságnál 45 milliárd forintot hagyna a kormányzat - tette hozzá. Veres János szerint a 167 milliárdos nettó adócsökkentés lényegében a minisztériumok kiadásainak lefaragásából áll.
A költségvetési plafon beállítását szorgalmazó SZDSZ-es javaslattal egyetért a pénzügyminiszter, de szerinte elég volna megszavazni a parlament előtt lévő, a költségvetési szabályokról szóló javaslatot. Ez bővebb a liberális elgondolásnál, mert kimondja, hogy a gazdasági növekedés és az infláció figyelembe vételével, a reáladósság őrzés biztosította keretek között milyen mértékben lehet továbblépni a következő években - vélekedett Veres János. Az SZDSZ másik felvetésére, miszerint a költségvetési hiány 2009-re célozza meg a 3 százalékot, a miniszter azt válaszolta: kész erről tárgyalni, ha a liberálisok azt is megmondják, hogy a 3,2 százalékos államháztartási hiánnyal számoló javaslatból miként "vegyenek még ki" 60 milliárd forintot.
"Ha a hiányt is csökkenteni akarja az SZDSZ, akkor ne mondja, hogy legyen nagyobb az adócsökkentés" - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyminiszter a hírek szerint a miniszterelnöknél is "jobban óvja" a büdzsét, Veres János azt mondta, tartani kívánja a konvergenciaprogramot. "Kezdettől fogva világossá tettem, hogy nem fogok olyan költségvetést a kormány vagy a parlament elé terjeszteni, amely a konvergenciaprogramban szereplő hiánymértékét ne biztosítaná" - jelentette ki.
A Gyurcsány Ferenc és közte levő vitákat firtató kérdésre Veres János azt mondta, nincs vitája a miniszterelnökkel sem a hiány ügyében, sem abban, hogy a Megegyezés című programban felvázolt adócsökkentésnek csak az első évben van meg a fedezete.
Ezt követően minden attól függ, mennyi pénz folyik be a gazdaság kifehéredésből - mondta Veres János. "Egy dolgot nem tudok megtenni: hozomra vállalni adócsökkentést a költségvetésben" - fogalmazott. Leszögezte: a 3,2 százalékos hiánycél megtartása mellett a legvégső határig szeretne elmenni az adócsökkentésben. A pénzügyminiszter közölte: nem tud arról, hogy a kormányfő Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel is készíttetett volna adócsomagot.
Azt tudom, hogy különböző személyeknek voltak részjavaslatai, ezeket a minisztérium kiszámolta. Bemutattuk, mi mivel járna. Dobogókőn olyan javaslatot terjesztettem elő, amely semmit nem tekintett tabunak, bebizonyítva, hogy akár 1000 milliárd forintos adócsökkentést is lehet csinálni, de ahhoz szakítani kell minden korábbi elkötelezettséggel - fogalmazott Veres János.
Leszögezte, hogy a kormány elé beterjesztett adócsomag végső változata a Pénzügyminisztériumban született, és bár volt vita, végül a kabinet elfogadta a tervezetet, és megállapodott a végső célokban: az szja-sávhatár emelésben, a járulékcsökkentésben és a társasági különadó megszüntetésében.
"Csak mosolygok azokon a híreken, amelyek szerint a miniszterelnökkel, vagy Draskovics Tiborral, Bajnai Gordonnal személyes ellentétem lenne. Nincs okom elégedetlenségre, amit akartam, elértem az adóban és a költségvetésben is" - tette hozzá. A pénzügyminiszter szerint az MSZP október 11-ei soron kívüli kongresszusának arról kell döntenie, hogy Magyarország azon a pályán haladjon 2010 tavaszáig, a kormányzati ciklus végéig, amelyet 2006-ben vállalt párt. Hozzátette: az adó- és a költségvetési javaslat ezt szolgálja. A kongresszusnak arra kell felhatalmazást adnia, hogy az MSZP vezető testületei e cél érdekében megtegyenek mindent, szerezzék meg hozzá a társadalmi és parlamenti támogatást. Ha ennek érdekében szerkezeti, politikai vagy személyi áldozatot kell hozni, azt az MSZP-nek vállalnia kell - szögezte le Veres János.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
A 2027-től érkező vagyonadó gazdaságra, környezetre gyakorolt hatásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a minap a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport. A panelben olyan sokkoló számok is elhangzottak, mint hogy a szupergazdagok által használt jachtok 8 nap alatt annyi üzemanyagot fogyasztanak el, mint egy átlagos személyautó 20 év alatt. Vagy hogy a társadalom leggazdagabb 10 százaléka annyi károsanyagot bocsát ki, mint a többi 90 százalék együttvéve.
A GDP egyhatodának megfelelő összeget költött az előző kormány szociális kiadásokra, például nyugdíjakra vagy egészségügyi ellátásra 2025-ben. A legnagyobb arányt Ausztriában tette ki ez a csoport a kiadások között.
.jpg)
Ha a parlamentben nem sikerül támogatókat szerezni a Robin Hood-adó bevezetéséhez, akkor jövőre nem lesz miből fizetni az októbertől bevezetendő kompenzációs rendszert .jpg)
.jpg)
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
