A BM kísérletet tesz arra, hogy felmérje a köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka törvénykönyve alá tartozók által felvett lakáscélú devizahitelek állományát - írja az államtitkár.
Tállai azt kéri: írják össze, hogy az összes köztisztviselő és közalkalmazott közül hányan rendelkeznek lakáscélú devizahitellel, hányan kívánják igénybe venni a végtörlesztést, mennyi a felvett tőketartozás, a jelenlegi tőketartozás összege a hitel saját devizanemében (euróban, svájci frankban vagy japán jenben), illetve forintban („végtörlesztési” árfolyamon illetve aktuális árfolyamon is kiszámítva).
Az adatok összegyűjtésére nincs túl sok ideje az érintetteknek: soron kívül, de legkésőbb december 1-jén délig az ebr42 rendszeren keresztül meg kell adni az adatokat, és a felmérést le kell zárni. Arról is kell jelenteni, ha egyetlen érintettnek sincs devizahitele.
Az adatszolgáltatás a levél szerint önkéntes, tehát csak az a köztisztviselő vagy közalkalmazott nyilatkozik devizahiteléről, aki akar.
Újabb csapás a bankokra?
Mint ismeretes, az Országgyűlés hétfői határozata értelmében a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre. A legnagyobb munkáltató az országban az állam: a KSH legutóbbi adatai szerint 2011 első kilenc hónapjában a költségvetési szférában 735 ezer fő dolgozott. Az adómentes támogatás lehetősége jelentősen megemelheti a végtörlesztést igénybe vevő ügyfelek számát, növelve azt a veszteséget, amit a „kedvezményes”, rögzített végtörlesztési árfolyam és a tényleges aktuális devizaárfolyam közötti különbség miatt a bankok kénytelenek elszenvedni.
A Bankszövetség már arra is meglehetősen ingerülten reagált, hogy a Versenyhivatal kartellgyanú miatt vizsgálatot indított több magyarországi bank ellen, mondván: a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet a végtörlesztési lehetőség bejelentése után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. „A november 3-i tárgyalási alaptól és állapottól való eltérés megkérdőjelezi a tárgyalás sikerességét és ellehetetleníti a megállapodást” – írta a GVH lépésére reagálva Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnöke.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
