A zürichi székhelyű Sotomo közvélemény-kutató intézet néhány nappal ezelőtt végzett felmérése szerint vélhetően erősödni fog a jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP), amely a négy évvel ezelőtti választásokon is a legtöbb képviselői helyet szerezte.
A sajátos svájci politikai rendszerben a parlament két házának együttes ülésén négy évre választják meg a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hétfős kormányt, amelynek elnöke egyben állam- és kormányfő is. Őt és az alelnököt évente választja újra a parlament a kormány tagjai közül. Az elnöki tisztséget 2023-ban a szociáldemokrata Alain Berset tölti be, aki 2012 óta belügyminiszter is, s idén júniusban bejelentette, hogy az év végén visszavonul a politikától.
A legutóbbi 2019. október 20-án megtartott parlamenti választáson az SVP a 200 fős parlamentben 55 képviselői helyet szerzett. A Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS) 39, a liberális Szabaddemokrata Párt 29 képviselői mandátumhoz jutott. A baloldali Zöldpárt 30, a Zöld Liberális Párt (GLP) 16 mandátumot szerzett, a két zöldpárt még soha nem kapott ennyi voksot. A leköszönő kormánykoalícióban résztvevő Kereszténydemokrata Néppárt 28 képviselői helyhez jutott, a Konzervatív Demokrata Párt 3 mandátumot szerzett, ezt a két párt 2021-ben Centrum néven egyesült.
(MTI)
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
