A járványhelyzet kezelése közben több ügyben is hátraarcot hajtott végre a kormány, és ezek során a színfalak mögött kialakultak feszültségek – írja a Direkt36 tényfeltáró központ az elmúlt hetek politikai eseményeinek hátteréről szóló cikkében.
Kívülről kaotikusnak tűnő döntéshozatalra utal például az, amikor Orbán Viktor húsvét előtt bejelentette, hogy a polgármesterek speciális szigorító intézkedéseket vezethetnek be. A hírt meglepődve hallották több önkormányzatnál is. Néhány nappal korábban a kormány még épp olyan tervvel állt elő, amely jelentősen korlátozta volna a polgármesterek jogkörét. Ehhez képest Orbán most az ellenkező irányba indult el, és a zavart fokozta az is, hogy úgy tűnt, a kormányban sincsenek képben az új szabályokkal.
Az egyik ellenzéki vezetésű önkormányzat ugyanis megkeresett több magas rangú kormánytisztviselőt is, hogy tájékozódjon a részletekről. Tőlük azonban az a válasz jött, hogy ők sem tudják, pontosan miről is van szó. A részletek csak órákkal később, éjjel 11 után derültek ki, amikor a jogszabály megjelent a Magyar Közlönyben. Az amúgy is nagy nyomás alatt lévő önkormányzatoknak így sietniük kellett, hogy másnap, nagypénteken életbe tudják léptetni a különböző szigorításokat.
Ez a Direkt36 által feltárt epizód is azt mutatta, hogy az egyébként fegyelmezettségéről ismert Orbán-kormányt milyen hirtelen, és legalábbis kívülről kaotikusnak tűnő döntésekre kényszerítette a rendkívüli járványhelyzet. Miközben az elmúlt tíz évben néhány esetet leszámítva katonás szigorral betartott forgatókönyv mentén zajlott a kormányzás, a mostani helyzetben többször is éles fordulatokkal korrigálták az előre eltervezett menetrendet. Néhány esetben az is előfordult, hogy napokon, illetve órákon belül megváltoztatták a korábbi döntéseiket.
Az egyik fordulat akkor történt, amikor Orbán egy nap alatt meggondolta magát az iskolabezárások szükségességéről. Kormányzati források a Direkt36-nak azt mondták, hogy Orbán ugyan nem szeret külső nyomásra cselekedni, de ebben az esetben a nyilvános felzúdulást látva mégis gyorsan megváltoztatta az álláspontját, mivel felismerte, hogy az eredeti döntés politikailag kockázatossá vált. Orbánon növelte a nyomást az is, hogy a saját koalícióján belül a KDNP-sek is az iskolabezárás mellett voltak.
Látványos fordulatot hajtott végre a kormány akkor is, amikor a felhatalmazási törvény révén rendkívüli jogkörökre tett szert. A kormány képviselői kezdetben kompromisszumkésznek mutatkoztak, nem sokkal később – kormányközeli források szerint részben Habony Árpád javaslatára - váltottak, és konfrontatívabb pozíciót vettek fel. Ebben a fordulatban szerepet játszott az, hogy a kormányban úgy vélték, a széttagozódott ellenzékkel amúgy sem tudnak tartós megállapodásra jutni, ráadásul politikai előnyt is láttak abban, ha nincs együttműködés. A szavazás után a Fidesz frakció egyik magas rangú tagja például egy ellenzéki politikusnak arról beszélt, hogy „bolondok lettünk volna egyeztetni, akkor az ellenzéki sajtó a munkanélküliséggel foglalkozott volna a diktatúrázás helyett".
A bizonytalankodást mutatta az is, amikor megjelent a polgármesterek jogkörének korlátozásáról szóló törvényjavaslat, amit aztán egy napon belül vissza is vontak. Ez jelezte a belső koordináció hiányát, a tervezetet ugyanis ellenezte Kocsis Máté frakcióvezető, Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter, és a háttérben tiltakozott ellene a Fidesz több befolyásos polgármestere, például a székesfehérvári Cser-Palkovics András is.
Ezeket a hátraarcnak is beillő manővereket a kormányzaton belül a Direkt36-nak azzal magyarázzák, hogy óriási információáramlás mellett számos dolgot kell egyszerre párhuzamosan kezelniük, és egy konkrét ügyben 4-8 óra alatt gyökeres fordulat is történhet. Mindez szerintük nem jelenti azt, hogy kisiklott volna az irányítás a kormány kezei közül, sőt Orbán kifejezetten elemében van, élvezi ugyanis az olyan helyzeteket, amelyekben válságkezelőként, problémamegoldóként tud feltűnni.
(Direkt36)
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
