|
| A debreceni menekülttábor. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Miközben zajlik a bevándorlók elleni politika hadjárat, a migránsok segítőivel, az embercsempészekkel szembeni fellépés meglehetősen gyenge – holott az elrettentés meglehet többet érne, mint a kerítések, falak. .
Tegnap viszonylag komoly nyilvánosságot kapott, hogy gyorsított eljárásban két év letöltendő börtönbüntetéssel sújtott első fokon a Szegedi Járásbíróság egy szerbiai férfit, aki 11 szír állampolgárt szállított volna Mórahalomról Bécsbe 700 euróért. A férfit az államhatár átlépéséhez több személynek, vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújtva elkövetett embercsempészet bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság és a szabadságvesztés mellett öt évre kiutasította Magyarországról. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője fellebbeztek.
|
"Ez kereskedelem" Korlátozottnak látja a büntetőjog eszközeit az embercsempészettel, emberkereskedelemmel szemben a freiburgi Max Planck Intézet igazgatója. Ulrich Sieber egy pécsi konferencián kiemelte: az embercsempszek általában nem lépnek be a célországokba, emiatt ritka, hogy ott a hatóságok el tudnak járni velük szemben. Korinek László jogászprofesszor szerint a gond az, hogy az embercsempészet a kábítószer-kereskedelemhez hasonló: ha egy kábítószer-kereskedő lebukik, a helyébe két másik lép, mert „a dolog nem a büntetőjogi logika, hanem a kereskedelem, a kereslet szerint alakul". Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője szerint nem jelentene megoldást a büntető törvénykönyv szigorítása, ugyanakkor elképzelhető, ha mégis sikerül embercsempészeket bíróság elé állítani és felelősségre vonni, akkor súlyosabb büntetést szabhatnak ki velük szemben azon az alapon, hogy e cselekmények elszaporodtak, veszélyesebbé váltak. Az oktató arra is figyelmeztetett, hogy amíg az embercsempészés igen, a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, hanem elzárással sújtható szabálysértés, de persze ilyen létszámú migráció mellett szóba sem jöhet, hogy eljárást indítsanak az elkövetők ellen. |
Az alsó tételt kapják
Hosszú idő óta ez volt az első olyan bírósági döntés, ahol letöltendő és nem felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy embercsemészt. Arról ugyanakkor nem szólnak a hírek, hogy a bíróság által ebben az ügyben kiszabott büntetési tétel az adható legalacsonyabb.
A Privátbankár.hu kérdésére az Igazságügyi Minisztérumban (IM) arról tájékoztattak, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 353. paragrafusának (3) bekezdése kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetést ír elő embercsempészés miatt. A fenti büntetési tételt látva egyet kell érteni az IM azon álláspontjával, hogy ez a büntetési tétel – következetes jogalkalmazás esetén – kellően elrettentő lehet. A fentiek nyomán kissé visszatetsző, hogy a témára szintén „rátaláló” MSZP szerint mi változhat meg attól, hogy a büntetési tétel felső határát 10 évre emelik. A hatályos jogszabályok szerint ettől a lépéstől még nem válik automatikusan elrettentőbbé az a bírósági gyakorlat, amely az embercsempészet esetében mindeddig ráadásul még azt is meglépte, hogy az alapesetben csak 1 évig terjedő szabadságvesztések esetén alkalmazott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén élt a „különös méltánylás” jogával – mivel enélkül a 2 éves börtönbüntetés esetén nem lehetne a szabadságvesztés ítélet végrehajtását felfüggeszteni.
Félreértés ne essék: a migránsok bizonyosan nekirugaszkodnak majd a határnak a jövőben is, ám ha az őket legtöbbször anyagi érdekből segítő (s általában kizsákmányoló) embercsempészek joggal tarthatnak attól, hogy Magyarországon bizony évekre bezárhatják őket, akkor ez felérhet egy átvágható kerítés visszatartó erejével, s akkor nem lehetne olyan híreket hallani, mint azok, amelyek szerint például a korábbról ismert taxishiénák közül sokan most „rárepültek” a migráns tranzit-fuvarokra.
A bíróság természetesen független, döntéseit nem kell senkinek megindokolnia. Ám az eddig követett gyakorlat a jelen helyzetben sokak szerint túl megengedő.
