Tovább akarja szigorítani a kormány a szociális segély feltételeit: 2019-től ahol közmunkás van a családban, a nem dolgozó felnőtt aligha kap valamit. A Belügyminisztériumban kidolgozott terv úgy módosítaná a szociális törvényt, hogy a szociális segély – vagyis a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) – odaítélésekor jövő évtől a közmunkásként szerzett bér összegét számolják bele a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmébe – írja a Népszava.

Eddig az FHT 22 800 forintját vették figyelembe, ez alapján dőlt el, hogy valaki jogosult-e a támogatásra vagy sem, biztosított-e a megélhetése vagy sem. Így viszont - ha az eddigi számítás helyett a 8 órás közmunkás bér jelenlegi nettó 54 217 forintját vagy pedig a szakképzett közmunkások nettó 77 968 forintját veszik figyelembe - akkor alig marad olyan család, ahol a nem dolgozó felnőtt jogosult lesz a segélyre.

Véletlenül került ki?

A kormányhatározat még nem nyilvános, a készítők azonban kitették azt a megvitatásra szánt jogszabálytervezetek közé a kormányoldalra - majd pár óra múlva törölték a portálról. Az MSZP alelnöke aljasnak nevezte a tervet, ami szerinte beleillik a cafetéria megadóztatását is tartalmazó, dolgozókat nyomorgató Orbán-csomagba.

Komjáthi Imre elmondása szerint a napokban olyan szociológusokkal találkozott, akik a vidéket járva azt kutatják, hogy tudnak megélni a szociális segélyből a kis falvak lakói. Van olyan hely, ahol a düledező házak udvarán térdig járnak a műanyag palackok közt, mert egy-kétezer forintokért megengedik, hogy fizetős városi hulladékudvarok helyett náluk rakják le a szemetet. Télen aztán ezekkel fűtenek, egyre több az asztmás, tüdőrákos a környéken. Máshol nem sokkal többért a falusiak nevére hoznak be külföldi kocsikat, tudván-tudva, hogy a közterheket rajtuk nem tudják behajtani a hatóságok – írják.

Szétverték a szövetkezeteket?

Az egyelőre nem nyilvános tervezet alakítaná a közfoglalkoztatási alapon létrejött szociális szövetkezeteket, és kivenné a kötelező közbeszerzés köréből az általuk végzett építési munkákat, szolgáltatásokat, náluk megtermelt árukat. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke nem hallott a javaslatról, de szerinte a kormány már régóta nem vonja be az ilyen szakmai szervezeteket a jogszabályváltozások előkészítésébe.

Segély A szociális törvény értelmében a megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy „fogyasztási egységre” jutó havi jövedelme nem haladja meg a 28 500 forintos nyugdíjminimum 90 százalékát, vagyis a 25 650 forintot. A kiszámításnál az első nagykorú családtag 1 egésznek számít, de társa már csak 0,9, az első és második gyermek 0,8, minden további gyermek 0,7 egység. Egy négytagú család a szociális ellátás kiszámításánál például már csak 3,5 fogyasztási egységnek számít, és 89 775 forint alatt kell maradnia a bevételeiknek, hogy megkaphassák a szociális segélyt.

A legutóbbi módosítás például külön pályázati pénzhez juttatta az önkormányzatok és közmunkások bevonásával működő szociális szövetkezeteket, azokat azonban, amelyek nem akartak társulni a kötelező új szereplőkkel, gyakorlatilag ellehetetlenítette – tette hozzá.

A Szövetség elnöke szerint a 2016-ban még 2800 tagot számláló szociális szövetkezetekben mára pár százan maradhattak, a többiek más működési formát választottak. Hozzátette: szétverték a szociális szövetkezeteket, egy szűk kör a nyugdíjas-, meg kismama szövetkezetekbe akarja terelni az embereket, a kormánypártok más belső csoportjai meg ezzel szembemenő foglalkoztatási terveket támogatnak.