Végre kiderült: hát ezért ilyen boldogtalanok a magyarok?

A magukat legboldogabbnak tartó nemzetek polgárai sajátságos genetikai tényezővel bírnak: DNS-ük nagyobb valószínűséggel tartalmaz egy jellegzetes allélt, amely az örömérzékelésben és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet - állapították meg bolgár és hongkongi kutatók, akik genetikai és számos külső tényezőt vizsgáltak annak megismerésére, mi okozhatja a különbséget a nemzetek boldogságérzetében.

Mihail Minkov, a Várnai Egyetem és Michael Bond, a Hongkongi Műszaki Egyetem kutatója a Journal of Happiness Studies folyóiratban tették közzé tanulmányukat.

Mi kell a boldogsághoz?

Minkov és Bond a World Values Survey társadalomtudományi kutatók nemzetközi összefogásával 2000 és 2014 között készült három felmérésének boldogságmutatói mellett felhasználták Kenneth K. Kiddnek, a Yale Egyetem genetikusának allél-adatbázisát, továbbá a nyarak és a telek zordságáról szóló klimatikus információkat, a kórokozók előfordulásának gyakoriságára vonatkozó adatokat, a Világbank gazdasági mutatóit, mivel a nemzetek jóléte közötti különbségek függenek társadalmi, gazdasági és éghajlati tényezőktől a genetikai tényezők mellett.

Találtak valami érdekeset

A tanulmány szerzői szoros összefüggést találtak egy nemzet boldogsága és az A-allél jelenléte között a zsírsavamid-hidroláz enzim (FAAH) rs324420 génvariánsában az adott nemzet polgárainak genomjában. Az FAAH részt vesz az örömérzékelésben és a fájdalomcsökkentés segítésében szerepet játszó ingerületátvivő, az anandamid bomlásában, az A-allél jelenléte viszont hátráltatja ezt.

A vízszintes tengelyen az A-allél előfordulásának gyakorisága, a függőlegesen a boldogságérzet jónéhány országban. Tényleg úgy tűnik, hogy van összefüggés.

Azok a nemzetek tartották magukat a legboldogabbnak, amelyeknél túlsúlyban volt az A-allél. Közéjük tartozik a nyugat-afrikai Ghána és Nigéria, a latin-amerikai Mexikó és Kolumbia.

Az arab nemzetek közül a legkevésbé boldognak mondta magát Irak és Jordánia, a kelet-ázsiaiak közül Hongkong és Kína, Thaiföld és Tajvan, és mint a kutatók kimutatták, az A-allél az ott élőknél kevésbé volt jellemző.

A genetika szolgálhat magyarázatul az európai nemzetek boldogságérzete közötti különbözőségekre is: az észak-európaiak, mint például a svédek körében az A-allél gyakoribb - és gyakrabban tartják magukat nagyon boldognak, mint a közép- és dél-európaiak, akiknél az allél kevésbé található meg.

A pénz talán nem boldogít, de anélkül nem az igazi

A szerzők megjegyzik, hogy nem a genetika az egyedüli meghatározó tényező. A gazdasági és politikai nehézségek hozzájárulnak a nagyon alacsony boldogságérzethez Kelet-Európában - az oroszok és az észtek körében, annak ellenére, hogy az A-allél az északkelet-európai nemzetek génjeiben például túlsúlyban van.

A politikai és gazdasági tényezők ingadozásokat is okoznak egyes országok boldogságszintjében. A kutatók példaként említették, hogy Ruandában jelentősen nőtt a boldog emberek száma a közelmúltban, ahogy az 1994-es népirtás hatásai elenyésznek. Egyiptomban viszont az ellenkezője történt az észak-afrikai ország gazdasági és politikai válsága miatt.

Ezért vagyunk hát boldogtalanok?

Magyarországon egyébként az allél előfordulása a tanulmány szerint mindössze 14 százalékos - ezzel egyértelműen a mezőny hátsó felében vagyunk. Ez alapján nem csoda, hogy az ENSZ által legutóbb közreadott Boldogságriport (World Happiness Report) szerint Magyarország mindössze a 104. helyen áll a vizsgált 158 ország között - az európai országok közt csak Bulgáriát sikerült megelőznünk.

A hátsó fertály az ENSZ 2015. áprilisában publikált Boldogság-felmérésében.