Londoni pénzügyi elemzők szerint a "Katalán Köztársaság" pénteki kikiáltásával megnövekedtek ugyan a spanyolországi politikai kockázatok, a katalóniai válság legújabb fordulatainak gazdasági hatásai azonban valószínűleg továbbra is kezelhetők maradnak.
Láttuk már, mit okoz a gazdaságnak
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a katalán parlament pénteki döntése után összeállított helyzetértékelésében abból a feltételezéséből indul ki, hogy Madridnak sikerül új tartományi választásokat kieszközölnie Katalóniában. A ház szerint lehetséges az is, hogy a spanyol kormány alkotmánymódosításokkal és a katalán autonómia kiszélesítésével meg tudja békíteni a katalán függetlenségi tábor kevésbé radikális szárnyát.
A Capital Economics londoni elemzői felidézik, hogy amikor a kanadai Quebec tartományban a függetlenségi mozgalom ereje teljében volt, Quebec és Kanada többi részének gazdasága egymáshoz meglehetősen hasonló ütemben növekedett a függetlenségre törekvő quebeci párt 1976-os kormányra kerülése és az 1995-ben tartott második függetlenségi népszavazás közötti időszakban.
A cég szerint ennek alapján feltételezhető, hogy a katalóniai válság gazdasági következményei is kezelhető keretek között maradnak.
Már most lehet érezni a hatásokat
A ház szerint a legrosszabb forgatókönyv a baszkföldi függetlenségi mozgalom tetőzése idején tapasztalt gazdasági fejlemények megismétlődése lenne, az egy főre jutó baszkföldi hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis a legrosszabb évben 4 százalékponttal maradt el Spanyolország többi, hasonló adottságú térségeinek GDP-növekedésétől.
A Capital Economics londoni elemzői szerint máris vannak jelei annak, hogy a spanyol gazdaság aktivitása megsínyli a katalán válságot. Az euróövezeti, valamint a francia és a német beszerzésimenedzser-indexek (BMI) e héten ismertté vált előzetes októberi becsléséből tudható, hogy ebben a hónapban ez az aktivitási mérőszám jelentősen csökkent a valutaunió egészének átlagában.
A békés megoldás lenne a legjobb út
A Capital Economics elemzői közölték: óvatos derűlátással ítélik meg annak az esélyét, hogy a mostani katalóniai válságot nem kísérik majd olyan erőszakcselekmények, amilyenek a baszkföldi függetlenségi törekvések időszakát jellemezték.
A ház mindezek alapján az eddigi 2,5 százalékról 2,3 százalékra csökkentette a spanyol hazai össztermék jövő évi növekedésére szóló előrejelzését, de hangsúlyozta, hogy ez is egészséges növekedési ütem lenne euróövezeti mércével mérve.
Más nagy londoni házak szerint viszont ha az eszkaláció odáig terjed, hogy Katalónia végül valóban függetlenné válik, a következmények negatív növekedési hatását rövid távon az Európai Unió egésze megérezné.
Ökölcsapás a spanyol gazdaságnak
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely nem sokkal a katalóniai parlament pénteki döntése előtt készített erről tanulmányt, közölte: modellszámításai alapján a katalán elszakadás nettó hatásaként a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az Európai Unió egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely Katalónia függetlenné válásának gazdasági következményei nélkül ilyen időtávlatban elérhető lenne.
A ház szerint ha a spanyol államadósság felosztásának alapja Katalónia lakosságának 16 százalékos aránya lenne a teljes spanyol népességen belül, akkor a hazai össztermékhez viszonyított spanyol államadósság-ráta Katalónia kiválása után a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.
A CEBR londoni elemzői hangsúlyozták: e számításaik is arra a feltételezésre alapulnak, hogy a szétválási folyamat békés lenne, nem lennének kísérletek Katalónia megbüntetésére, és a közvetlen rövid távú hatásokon kívül nem jelentkezne járványhatás Spanyolország, illetve Európa más térségeiben.
Nem fogadják el a függetlenséget
A katalán függetlenség kikiáltása után Madrid lépése sem maradt el: a spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában - ezt jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este.
A kabinet döntött arról, hogy felmenti posztjáról
- a katalán rendőrfőnököt,
- a katalán belügyi tanácsos főtitkárát,
- a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját,
- valamint Brüsszel kivételével megszünteti a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
Emellett a kormány az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament döntését.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszteri veszik át ideiglenesen.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Európa felhördül
Semmi nem változik az Európai Unió számára azzal, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló "Katalán Köztársaság" létrehozását, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere - hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken a Twitteren.
Tusk emellett felszólította a spanyol kormányt, hogy az új fejlemények ellenére is részesítse előnyben az "érvek erejét" az "erő érvével" szemben.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket. "Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot. Minden korábbinál fontosabb, hogy ismét a törvényesség képezze a párbeszéd alapját, valamint hogy minden egyes katalán állampolgár szabadságát és jogait biztosítsák" - hangsúlyozta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Spanyolország belügyének nevezte a katalóniai helyzetet, amelyet az alkotmányos kereteken belül kell megoldani. "Spanyolország elkötelezett szövetséges, nagyban hozzájárul a közös biztonságunkhoz" - tette hozzá.
Csehország is beszállt a párbajba. A külügyminisztérium álláspontja szerint Katalónia függetlenségi nyilatkozatának nincs nemzetközi jogi következménye, Katalónia továbbra is Spanyolország része.
"A katalán függetlenség kikiáltása, akárcsak az ezt megelőző népszavazások, egyértelműen ellentétesek a hatályos spanyol alkotmánnyal" - olvasható a cseh külügyminisztérium nyilatkozatában. "A Cseh Köztársaság az úgynevezett Katalán Köztársaság függetlenségének kikiáltását nem tartja nemzetközi jogi szempontból érvényesnek és Katalóniát továbbra is a Spanyol Királyság szerves részének tekinti" - mutat rá a dokumentum.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
