- Ismét orosz rakétacsapás érte szerdán az ukrán fővárost, Kijevet, az első információk szerint legalább három civil életét vesztette, hatan megsérültek. A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták. Később közölte, hogy az egész fővárosban leállították a vezetékes ivóvízellátást. Klicsko nem zárta ki, hogy legrosszabb esetben az ukrán főváros lakosainak egy részét ki kell menekíteni. Az Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját ért orosz rakétacsapások és az áramtakarékosság miatt. Klicsko "a második világháború óta a legrosszabb télről" beszélt. "A fővárosnak néhány óránként le kell kapcsolnia egyes kerületein az áramot, különben túlterhelődik a rendszer" - mutatott rá. Az áramszünet nemcsak a villamos áram hiányát jelenti, hanem azt is, hogy nincs vezetékes vízszolgáltatás, és a fűtés is korlátozott.
- Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő előzetes adatai szerint az orosz erők legalább 15 rakétát lőttek ki az ország területére.
- Olekszij Kuleba, Kijev megyei kormányzó közölte, hogy lakóövezetet és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket értek találatok a régióban. Szavai szerint az egész megyében elment az áram. Andrij Nyebitov megyei rendőrfőnök később arról tájékoztatott, hogy eddig egy halálos áldozatról és legalább húsz sérültről tudnak a megyében.
- A Kharkiv Today című helyi hírportál közlése szerint Harkiv egyes részeiben sincs áram, leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak. Harkiv megyében reggel Kupjanszk városát ágyúzták az orosz erők, két helyi lakos életét vesztette és kettő megsérült - közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Hozzátette, hogy károk keletkeztek egy kilencemeletes lakóházban és egy orvosi rendelőintézetben.
- Az orosz erők még szerdára virradó éjjel rakétacsapást mértek a Zaporizzsja megyében lévő Vilnyanszk kórházának szülészeti osztályára. A támadás következtében meghalt egy újszülött - hozta nyilvánosságra Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója.
- Az ukránul holodomornak, éhínségnek nevezett történelmi időszakhoz hasonlította a mai ukrajnai lakosság helyzetét Ferenc pápa szerdán az általános audiencián elmondott beszédében. A pápa emlékeztetett arra, hogy szombaton lesz az 1932-33-as "borzalmas népirtás", Ukrajnára vonatkozóan és ukránul a holodomor évfordulója. Felidézte, hogy a mesterségesen, éheztetéssel előidézett népirtást Sztálin vitte véghez szerte a Szovjetunióban, különösen Ukrajnában. A kijevi parlament 2006. november 28-án fogadta el a törvényt, amellyel az éhínség éveit az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nyilvánította.
- Kibertámadás érte az Európai Parlament honlapját, egy Moszkva-barát csoport jelentkezett az akció elkövetőjeként. Mindez azután történt, hogy az Európai Parlament Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának nyilvánította. Az EP honlapját túlterheléses támadás érte, amelynek az volt a célja, hogy nagy mennyiségű külső forgalmat kényszerítsen a honlap szerverére, megzavarva ezzel a hálózatot. Parlamenti források szerint az akció a közelmúlt legkifinomultabb támadása volt az intézmény ellen.
- Létfontosságú, hogy az Ukrajnának nyújtandó mintegy 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot minél hamarább elfogadják az uniós tagállamok, ez nemcsak Ukrajna megsegítése, hanem az egész EU hitelessége szempontjából szükségszerű - jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén. A biztos az Ukrajna hosszútávú finanszírozásról szóló parlamenti vitában elmondta: Oroszország a háború kezdete óta akkora károkat okozott Ukrajnában, hogy május végére az újjáépítés és a helyreállítás becsült költsége 349 milliárd dollárra rúgott. Felhívta a figyelmet: az ukrajnai pénzügyi szükségletek 2023-ban is akutak lesznek. Az EU és tagállamai eddig összesen csaknem 20 milliárd eurót mozgósítottak 2022-ben a katonai támogatás mellett. Szerdán további 2,5 milliárd euró rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósítottunk, a háború kezdete óta ezek összege mintegy 6,7 milliárd euró - tette hozzá. Magyarország nem támogat semmilyen újabb uniós közös hitelfelvételt.
(MTI)
A KELER rántotta le. 
