Az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 12 ezer 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. Az első tíz ország a teljes európai vásárlóerő közel felével rendelkezik (4 ezer milliárd), ugyanakkor a lista alsó felében található Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a kétezer eurót sem. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1 284 euró, ami az európai átlagnak még a tizedét sem éri el.

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 5 009 euró, ami a 9,9 millió fős magyar összlakosságra vetítve mintegy 50 milliárd eurónyi összeget jelent.

„A magyarok 5 009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede. Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7 473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4 541 euró) és Romániát (3 491 euró), ám Horvátország (5 208 euró) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka” – emelte ki Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Budapest az élen

A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5 007 euró.

A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6 520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7 500 eurós szinttől.

Az érem két oldala

A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert harminc év elteltével új szervezeti rendben 2013. január 1-jével alakították ki újra a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátásának céljából. A legtöbb járás Pest megyében található.
A városok száma járásonként átlagosan kettő, ám többségükben – 79 járásban – csak egy város található, amely egyben a járási székhely is.

A legkisebb településsűrűségű járások az Alföldön találhatók, míg a legnagyobb településsűrűségű járások Magyarország aprófalvas térségeinek járásaiban, így elsősorban Vas, Baranya, Zala, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben vannak. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben az aprófalvas térségek és az alföldi területek vannak, míg a budapesti agglomeráció járásai pozitív demográfiai helyzetet mutatnak. A legnagyobb népsűrűségű járás a Dunakeszi járás.

Az öt utolsó helyezett járásból négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, egyedül a Cigándi járás tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.

A járások, mint új közigazgatási egység, listáját egyértelműen a budapesti kerületek vezetik. Budapesten a járások kerületi szinten szerveződnek, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal működik. Budapesttel együtt vizsgálva 12 budapesti kerület megelőzi a Budakeszi járást, amely országosan az első helyen áll.