|
| Volodimir Zelenszkij (Wikimedia Commons/Kvartal95) |
Míg Donald Trump amerikai elnök minden korábbinál válságosabb helyzetbe került azért, amit Volodimir Zelenszkij, ukrán elnöknek telefonon mondott, a beszélgetés nyilvánosságra kerülése súlyos gondokat hozott az utóbbinak is.
Az ukrán államfő kijelentéseivel, amelyek szerepelnek a beszélgetés szövegének részleges átiratában, várhatóan magára haragította az amerikai Demokrata Párt törvényhozóit, kockáztatva, hogy elveszíti támogatásukat, emellett bírálatával felbosszantotta a franciákat és a németeket. Mindezt akkor, amikor Ukrajnának, a Krím elfoglalása, orosz szeparatisták évek óta tartó kelet-ukrajnai harcai miatt minden lehető segítségre szüksége lenne külföldi barátaitól. Az ország nagy mértékben függ az amerikai segélyektől és a diplomáciai támogatástól: Francia- és Németország már próbálkoztak, hogy életet leheljenek a kelet-ukrajnai helyzetről folytatott, befagyott tárgyalásokba.
Nekiment mindenkinek, hogy jó legyen Trumpnál
A fehér házi beszélgetés-átiratból kitűnik: Zelenszkij megígérte, hogy felújítják a vizsgálatot a cég ellen, amely foglalkoztatta Joe Biden, volt amerikai alelnök, jelenlegi vezető demokratapárti elnökjelölt fiát. Egyúttal egyetértett Trumppal, hogy az USA korábbi kijevi képviselője „rossz nagykövet volt”, majd arra panaszkodott, hogy nem kap támogatást Angela Merkel német kancellártól és Emmanuel Macron francia elnöktől. A szövegből kitűnik, hogy Zelenszkij nagyon igyekezett behízelegni magát Trumpnál.
Párizs hivatalosan még nem reagált, de ott emlékeztettek: Macron már Zelenszkij, megválasztása előtt mindenképp találkozni kívánt azt elnökjelölttel.
Zelenszkij elzárkózott attól, hogy maga is nyilvánosságra hozza beszélgetésük szövegét és azt mondta: úgy vélte, hogy a Fehér Ház csak a Trump által mondottakat teszi majd közzé. Szerinte elnöki beszélgetéseket „nem mindig” kellene publikálni.
Ukrán elemzők szerint az államfő nagy kárt okozott. Hátba szúrta Bident, aki annyit tett az ukrajnai reformokért. A kapcsolatok az európai országokkal, különösen Merkel kancellárral, romlani fognak és óriási veszélyt jelenthet, ha Ukrajna egyedül marad ellenségével, Oroszországgal szemben, amely nyilván ki fogja használni a most kialakult helyzetet.
Az orosz hadsereg összesen 521 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú energetikai és infrastrukturális létesítmények ellen. 
