Zelenszkij uniós légvédelmi fegyvereket kért

Bármilyen amerikai Patriot-rakétaszállítás Ukrajnának "megjósolhatatlan következményekkel" járna - írta Oroszország washingtoni nagykövetsége csütörtökön, miután sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy véglegesítés alatt áll egy ilyen tartalmú megállapodás.

• Oroszország külképviselete közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer szállítása a globális biztonságra nézve is veszélyt jelentene. Ha megerősítést nyer a megállapodás, akkor az "egy újabb provokatív lépés lesz az amerikai kormányzat részéről" - áll a dokumentumban, amely szerint "Washington stratégiája nem csak az orosz-amerikai kapcsolatokban okozott óriási károkat, de további kockázatot teremt a globális biztonságot tekintve is".
• Ukrajnának modernebb fegyverekre, harckocsikra, több utánpótlásra van szüksége, továbbá az uniós tagállamok támogatásának ki kell terjednie a lég- és rakétavédelemi rendszerekre is - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Tanács Brüsszelben zajló csúcstalálkozójára eljuttatott beszédében csütörtökön.
• Pat Ryder dandártábornok egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a tervek szerint havonta mintegy 500 ukrán katonának nyújtanak oktatást annak érdekében, hogy segítsék az ukrán haderő képességeinek erősítését. A képzések várhatóan az Egyesült Államok hadseregének németországi létesítményeiben lesznek, azokat az amerikai haderő európai és afrikai parancsnokságának kiképző katonái tartják majd - mondta a tábornok, aki arról is beszámolt, hogy a katonai tanfolyam első része a fegyveres kiképzésre fókuszál, majd műveleti képzésekben is részesülnek a résztvevők; a katonai osztag szintű műveletektől a zászlóalj-műveletekig. A Pentagon szóvivője arról is tájékoztatást adott, hogy április óta már mintegy 3100 ukrán katona részesült amerikai kiképzésben, amelyek jó része az Egyesült Államok által az ukrán haderő rendelkezésre bocsátott fegyverek kezelésére irányult.
• Az amerikai külügy- és a pénzügyminisztérium együttes közlése szerint szankciós listára került családjával Vlagyimir Potanyin orosz oligarcha, aki így a többi között nem utazhat be az Egyesült Államok területére, illetve zárolják az ottani vagyonát. Egyebek között egy jachtját is lefoglalták. Egy további orosz nagybank szankciós listára helyezésével elmélyítjük Oroszország elszigeteltségét a globális piacokon" - közölte Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorelhárításért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára.
• Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint az Ukrajna elleni háborúban részes orosz kormányzók, valamint a Kreml által beiktatott ukrajnai orosz hatóságok ellen is újabb büntetőintézkedéseket vetettek ki. Szintén szankciókkal sújtották családtagjaikkal az orosz állami vasúttársaság igazgatótanácsának tagjait, több kormánytagot és a moszkvai terület kormányzóját is.
• Potanyin azon üzletemberek egyike, aki felvásárolta az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló cégek vagyonát. A nikkelkirálynak hívott befektető 36 százalékos részesedéssel bír az Interrosz befektetési cégén keresztül a világ legjelentősebb palládium- és finomítottnikkel-kitermelőjének számító Norilsk Nickel vállalatban. A háború kezdete óta Potanyin részesedést szerzett a Roszbankban, amely most szintén szankciós listára került az Interrosszal együtt. A második legnagyobb orosz hitelintézet, a VTB orosz bank 17 leányvállalatát is szankciókkal sújtották.
• Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban - derült ki egy német felmérésből. A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába. A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban, a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel. (MTI)