Magyarország a többi uniós tagállammal együtt támogatta azt, hogy az EU 2 milliárd euróval növelje az Európai Békekeret összegét, amelyből finanszírozzák többek között az Ukrajnának szánt fegyvervásárlásokat – jelentette be a mai külügyminiszteri tanácsülés után Josep Borrell uniós külügyi főképviselő.
Azt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta el, hogy azért a magyar kormány támasztott egy feltételt. Eszerint
"minden egyes költéshez egyhangú tanácsi döntésre lesz szükség, és mi magyarok a földrajzi kiegyensúlyozottság megközelítését fogjuk alkalmazni, vagyis nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből az Európai Békekeretből".
Az Orbán-kormány a kilencedik orosz szankciós listát is támogatja, noha annak - mint arról már beszámoltunk - ágazati-gazdasági tartalmáról még nem sikerült megállapodni, erre csak a héten valamikor kerülhet sor.
Azt a Politico mai hírlevele helyezte kilátásba, hogy ha a mai nagyköveti tanácsi ülésen Magyarország nem támogatja az Ukrajnának 2023-ra szánt uniós hitelcsomagot és a globális minimumadót, akkor nagyon messze kerülhet attól, hogy Brüsszel még az idén zöld jelzést adjon a helyreállítási alapból hazánknak járó ezermilliárdokra. Ebben az esetben egy másik ülésen döntenének majd arról, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt felzárkóztatási pénzekkel a feltételességi eljárásban.
Ács Tamás, a KBC Asset Management Magyarországi Fióktelepének vezetője arról beszél, hol tart ma valójában az AI integrációja a befektetési döntéshozatalban. 
