Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára.

Donald Trump: az amerikai félidős választások után véget érhet az iráni háború

Donald Trump amerikai elnök szombaton Dublinban kijelentette, hogy nagyon örülne Írország és Észak-Írország egyesülésének, amely szerinte előbb-utóbb be is következik.

Legkevesebb három halálos áldozatuk van az orosz erők Ukrajna ellen éjszaka indított támadásainak – közölték a helyi hatóságok szombaton.

Ukrán dróntámadás ért több, az oroszországi Szamara térségében lévő ipari létesítményt szombatra virradóra – jelentette az Interfax orosz hírügynökség a régió kormányzójára hivatkozva.

Szaúd-Arábia pénteken bejelentette, hogy egy időre leállítja a kulcsfontosságú Kelet-Nyugat kőolajvezetéket, miután Irak felől érkező drónok támadták az infrastruktúrát.  

Az amerikai hírszerzés már évekkel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt figyelmeztette a washingtoni kormányzatot, hogy Oszama bin Laden eltökélt egy, az Egyesült Államok területén végrehajtott támadás megszervezésében – derül ki a CIA által a merényletek 25. évfordulóján nyilvánosságra hozott, korábban titkos dokumentumokból.  

Az ukrán elnök arra kérte pénteken amerikai kollégáját, Donald Trumpot, haladéktalanul vessen ki súlyos szankciókat Oroszországra, hogy csökkenjen annak rakétagyártó kapacitása, miután egyre intenzívebbek az Ukrajna elleni orosz légitámadások.  

Aleksandar Vučić szeptember végén távozik a szerb államfői posztról, majd kormányfőjelöltként indul az október 25-re kiírt előrehozott parlamenti választáson.

A lengyel külügyminiszter az ukrán fővárosba látogatott.

Ukrán hadiüzemekre és adatközpontokra mért csoportos csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium.

Az amerikai elnök a félidős választások előtt tartott kortesbeszédet.

Éppen ma negyedszázada, 2001. szeptember 11-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot az al-Káida New York-i terrortámadása, ami mélyreható változásokat indított el, egyfajta szimbolikus történelmi korszakhatárt kijelölve. Új alapokra helyeződött a biztonságról alkotott képünk, az amerikaiak elindították a terrorizmus elleni globális háborút, ami áttételesen még Kína felemelkedéséhez is hozzájárulhatott. Az afganisztáni és főleg az iraki beavatkozást ugyanakkor számos kritika is érte, megítélésük vitatott. Feledy Botondot, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatóját és Magyarics Tamás történészt kérdeztük 9/11-ről és annak következményeiről.

A Visegrádi Négyek miniszterelnökei – kiegészülve Írország kormányfőjével – Pozsonyban találkoztak csütörtökön. 

Úgy néz ki, hogy a „kivédhetetlen” Cirkon csodarakéta sem pontosan az, aminek az oroszok mondták.

Ilyen messzire még sosem szálltak az ukrán drónok. Az orosz gáztermelés 80 százaléka került veszélybe.

Az AUR már népszerűbb, mint a két nagy párt együttvéve.

Fontos város került a jemeni lázadók kezére.

Bevásárlóközpontot is találat ért.

Jöhet a csúcstalálkozó? De mi a helyzet Iránnal? Érdekes dolgokat mondott Trump.

Súlyos pénzekről is szó lesz.

Nem szabad elutasítani a párbeszédet, mondja a BSW.

Úgy tűnik, eléggé aggódik az elnök a félidős választások miatt.

Az európai fegyverkezés óriási pénzekbe kerül, ugyanakkor komoly üzleti lehetőség a hadiipari cégek és beszállítóik számára. Antal Ferenc védelmi ipari és kritikus infrastruktúra szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ez a magyar iparnak és kkv-knak is új piacot jelenthet: profitábilis, magas hozzáadott értékű termékeket gyárthatunk exportra is. Ehhez ugyanakkor támogató gazdaságpolitikai döntések (erőforrások allokációja, nemzeti programok indítása) is szükségesek.

Bukarest szerint rémhír terjed. 

Kérdéses, hogy valóban tettek-e.

Négy párt összezárt.

Az amerikai külügyminiszter szerint közelebb kerülhet a béke. Már a helyszínre is tettek egy javaslatot az oroszok. 

Hadihajók és Kalibr-hordozók kerültek célkeresztbe.

Szerbia októberben szavaz. 

„Megfelelő választ adnak” – közölte Dmitrij Peszkov.

Elutasította a bíróság a magyar keresetet az orosz pénzek ügyében.

Az izraeli telepekkel szemben szankciókat kilátásba helyező országok egy része szerdán közölte, hogy csak közös európai uniós döntés alapján lépne fel ebben az ügyben – jelentette a Háárec című izraeli lap hírportálja.

Tömeges dróntámadást intéztek az oroszok és az ukránok is.

Donald Trump amerikai elnök kedden több elnöki rendeletben jelentette be az intézkedéseket.

Teherán egy jordániai amerikai támaszpontot vett célba.

Szász-Anhaltban az AfD padlóra küldte a kormányzó CDU-t, és országosan is simán vezet a jobbközép párt előtt. Az elhibázott bevándorláspolitika kezelése bonyolult, miközben a gazdaságban újabb viharfelhők gyülekeznek, mindez pedig megint a radikálisok malmára hajtja a vizet. Nagyító alatt ezúttal a válságba csúszott Németország.

A budapesti orosz nagykövetség is reagált arra, hogy a magyar kormány kiutasított tíz orosz diplomatát Magyarországról.

Egy Romániában letelepedett orosz állampolgár által tervezett szabotázsakció megakadályozásáról számolt be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).

A háromnapos tűzszünet után ismét légicsapások történtek.

A Tisza-kormány egy rakás orosz diplomatát utasított ki az országból a külügyminiszter tájékoztatása szerint.

Még nem erősítették meg hivatalosan az esetet, ami Kurszk régiójában következhetett be.

Sűrű napokon van túl a külügyi tárca vezetője, aki be is számolt az elért eredményekről.

Érdekes az elnök megfogalmazása a nyersanyag áráról.

Az év első felében a tagországok az előző év azonos időszakához képest háromezerrel több, mintegy 33 ezer maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza unión kívüli országokba az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex segítségével.

Ezrek gyűltek össze a háborús bűnös Ratko Mladić temetésén Belgrádban.

A belga védelmi erők új toborzási kampányt nyitottak, a cél, hogy 2035-re az aktív szolgálatot teljesítő katonák létszáma elérje a 34 500 főt – jelentette be Theo Francken védelmi miniszter hétfőn a kampány hivatalos megnyitóján Brüsszelben.

Oroszország nem szándékozik olyan megállapodásokba belemenni, amelyek nem biztosítják az érdekek egyensúlyát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) hétfőn tartott hagyományos tanévnyitó előadásán.