A dél-koreai parlament csütörtökön újabb vizsgálat megindításáról döntött a 2022-es halloweeni tömegszerencsétlenséggel kapcsolatban, amely során tömeghisztéria tört ki, az emberek agyontaposták egymást és több mint százan vesztették életüket.
A mostani indítványt a parlamenti többséggel rendelkező ellenzék és a kormányon lévő Népi Erő Pártja (PPP) is megszavazta. Jun Szogjol dél-koreai elnök januárban még megvétózta az ellenzék javaslatát. A mostani jóváhagyás oka azonban, hogy a javaslat jelenlegi változata már nem biztosít teljes felhatalmazást a vizsgálatot vezető csoportnak.
A nyomozást a két legnagyobb párt, a PPP és Koreai Demokrata Párt (DP) által kijelölt tagokból álló bizottság és a bizottságon keresztül kinevezett elnök fogja lefolytatni.
Jun és a DP elnöke, I Dzsemjong a múlt héten több területre kiterjedő megbeszélést folytatott. Jun szóvivője még szerdán kijelentette; örömteli, hogy a kormánypárt és az ellenzék egyetértésre tudott jutni a vizsgálat újraindításával kapcsolatban, és kiemelte, hogy ez tekinthető a jövőbeli politikai együttműködés kezdetének is.
2022. október 29-én a dél-koreai fővárosban, Szöul Itevon negyedében 159 ember halt meg a halloweeni ünnepségek idején egy szabálytalanul kialakított szűkülő utcarészen, tömeghisztéria okozta tülekedésben, amely akkor kezdődött, mikor elterjedt a tömeg körében, hogy egy híresség látogatott a partinegyedbe. A halottak többnyire húszas, harmincas éveikben jártak, és közöttük több mint húsz külföldi állampolgár is volt.
A rendőrség vizsgálatot indított a baleset pontos okának kiderítésére, majd az ügyészség vádat emelt a Jongszan kerületi rendőrkapitány és más tisztviselők ellen. 2024. január 19-én az ügyészek foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlanság miatt emeltek vádat a szöuli rendőrfőnök, Kim Gvangho ellen a halálos tömegszerencsétlenségre adott bizonytalan reakciója miatt. Az áldozatok rokonai azonban továbbra is folyamatos nyomás alatt tartják a hatóságokat, hogy vonják felelősségre a szerencsétlenség felelőseit.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
