A voksolást Sinisa Karan, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje nyert meg a voksok 50,4 százalékának megszerzésével. A második helyen Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett 48,2 százalékkal. A különbség nem egész tízezer szavazat volt.
A választási bizottság azért rendelte el a szavazás megismétlését 60 szavazóhelyen, mert a voksok újraszámolását követően eltéréseket talált a számok között Sinisa Karan javára. Emellett az is felmerült, hogy nem a megfelelő módon azonosították a szavazópolgárokat és aláírásokat hamisítottak.
A boszniai Szerb Köztársaságban azért rendeztek rendkívüli elnökválasztást, mert Milorad Dodik elnököt a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher
Bárki is lesz a boszniai Szerb Köztársaság új elnöke, csupán októberig tölti be ezt a tisztséget, akkor ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
