Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt 30 év börtönbüntetésre ítélték, mert 2024-ben utasítást adott katonai drónok küldésére a szomszédos Észak-Koreába, a vád szerint azzal a céllal, hogy provokálja Phenjant és ürügyet teremtsen a hadiállapot kihirdetésére. A különleges ügyészek áprilisban úgy ítélték meg, Jun kísérlete ezekkel a drónokkal az volt, hogy „háborús állapotot teremtsen”, amivel veszélyeztette az állam biztonságát, mert fokozta a feszültséget szomszédjával.
A 65 éves volt államfőt februárban már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték „felkelés” vádjával, amiért 2024 decemberében megpróbálta bevezetni a hadiállapotot, és a parlament elhallgattatása érdekében katonákat vezényelt az épülethez. A volt államfőt januárban egy másik ügyben öt év börtönbüntetésre is ítélték.
A bíróság most azzal vádolta Junt, hogy 2024 októberében propagandaanyagokkal megrakott drónok Phenjan fölé küldéséra adott utasítást. A művelet célja egy fegyveres incidens kiprovokálása volt, amely ürügyül szolgált volna a hadiállapot bevezetéséhez az országban. Az ügyészek azt is állították, hogy a művelet újabb feszültséget keltett Phenjanban, és bizalmas információk kiszivárgásához vezetett. Minden várakozás ellenére azonban Észak-Korea mérsékelten reagált a történtekre, de kilátásba helyezte, hogy újabb drónok indítása esetén megtorlást fog alkalmazni.
Jun ugyanakkor két hónappal később, 2024 decemberében megpróbált szükségállapotot bevezetni országában. Az intézkedés hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádeljárást is. Junt ezt követően elmozdították hivatalából, lázadás vezetésében és hatalommal való visszaélésben bűnösnek találták, és február közepén életfogytiglani börtönre ítélték.
Jun Szogjol ügyvédei elutasították a drónok kiküldésével kapcsolatos vádakat, azt állítva, hogy ügyfelük részéről „sem előzetes parancs, sem utólagos jóváhagyás” nem történt az akcióval kapcsolatban. Kifejtették továbbá, hogy a művelet válasz volt arra, hogy Észak-Korea ugyanabban az évben hulladékkal teli léggömböket küldött Dél-Koreába, és hogy ez „jogszerű önvédelmi cselekmény” volt, amelynek semmi köze nem volt a hadiállapot kihirdetéséhez.
(MTI)
A tönk szélén a község. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
