Az egész világot megdöbbentette a Spanyolországban és Portugáliában történt áramszünet, amely hosszú órákra ellátás nélkül hagyta az egész Ibériai-félszigetet. A hatóságok még vizsgálják az okokat, de függetlenül attól, mire jutnak, a Reuters cikke szerint elemzők és iparági szereplők egyetértenek abban, hogy az infrastruktúrába történő befektetés elengedhetetlen.
Fotó: MTI/EPA/EFE/Jorge Zapata
Elöregedett rendszer
„Az áramszünet megmutatta, hogy Európa villamosenergia-hálózatának korszerűsítése és megerősítése sürgető és elkerülhetetlen feladat”
– mondta Kristina Ruby, az Eurelectric, az európai áramszolgáltatók szövetségének főtitkára. Az Európai Unió elektromos hálózatának nagy része még a múlt századból származik, és a vezetékek fele már több mint 40 éves. Az egyre növekvő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások és a robbanásszerűen terjedő data centerek, valamint elektromos járművek miatt a hálózatok teljes átalakítására van szükség, beleértve a digitális védelmi rendszereket is, hogy kibírják az azokat célzó kibertámadásokat.
Míg a megújuló energiaforrásokba történő globális beruházások 2010 óta csaknem megduplázódtak, a villamosenergia-hálózatokba szánt befektetések gyakorlatilag nem változtak, évi nagyjából 300 milliárd dollár körül stagnálnak. Az Nemzetközi Energiaügynökség szerint ezt az összeget 2030-ra legalább évi 600 milliárd dollárra kellene emelni, hogy fedezni tudják a szükséges korszerűsítéseket.
Országok közötti összeköttetések
Spanyolország és Portugália elektromos rendszerei különösen gyengén kapcsolódnak más európai hálózatokhoz, amelyek vészhelyzetben kisegíthetnék őket.
Spanyolországnak több összeköttetésre van szüksége Franciaország és Marokkó felé – mondta José Luis Domínguez-García, a katalóniai IREC energiakutató központ szakértője. Jelenleg Spanyolország energiakapacitásának mindössze 5 százaléka csatlakozik az Ibériai-félszigeten kívülre.
Mivel más országok is le vannak maradva, az Európai Bizottság célként tűzte ki, hogy 2030-ra 15 százalékra növelje az összekapcsoltsági arányt (szemben a korábbi 10 százalékos céllal). Ez azt jelenti, hogy minden uniós tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy legalább a saját energiatermelési kapacitásának 15 százalékát importálja szomszédos országokból.
