Norvégia, Svédország, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország és Lengyelország vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy erősítsék elrettentésüket és védelmüket, beleértve az ellenálló képességet, mind a hagyományos, mind a hibrid támadásokkal szemben, valamint az Oroszország elleni szankciók kiterjesztése mellett azokkal, akik megengedik Oroszország agresszióját – írja a The Guardian.
A vezetők a Stockholmtól délnyugatra fekvő Harpsundban találkoztak a svéd kormány országos elvonulási rendezvényén, ahol a transzatlanti kapcsolatokról, a regionális biztonsági együttműködésről és az ukrajnai háború közös politikájáról tárgyaltak.
Fotó: Depositphotos
Az említett országok úgy látják, hogy Donald Trump második elnöki ciklusra való megválasztása kérdéseket vetett fel az Egyesült Államok elkötelezettségével kapcsolatban Ukrajna támogatása mellett az Oroszország elleni háborúban, valamint Washington NATO- ban betöltött szerepével kapcsolatban .
Sok elemző úgy véli, hogy Trump januári beiktatása után Európának többet kell költenie saját védelmére és Ukrajna katonai erőfeszítéseinek megerősítésére. A skandináv és a balti országok – amelyek közül több Oroszországgal határos – Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartoznak.
Az északi országokból, a balti országokból és Lengyelországból származó segélyek összesen mintegy 24 milliárd eurót tesznek ki a Kieli Intézet Ukraine Support Trackerje szerint , ami abszolút értékben a második az Egyesült Államok után.
„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök külön nyilatkozatban, írja a Reuters.
Azt mondta:
Ennek feltétele, hogy fokozzuk együttműködésünket, és hosszú távon továbbra is támogassuk Ukrajnát, amely a saját és a mi biztonságunkért is harcol.”
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
