Már 78 millió amerikai adta le a voksát levélszavazat formájában.
Hivatalosan is elkezdődött a választás napja az Egyesült Államokban: kinyitottak az urnák Connecticut, New Jersey, New York, Virginia államokban, valamint Vermont, Kentucky, Indiana és Maine egyes részein – írja a Portfolio. Egyes államokban, például Indianában és Kentuckyban két időzóna van, így az állam egy részében egy órával később kezdődik csak a szavazás. Bár a személyes szavazás egyes területeken még csak most kezdődik, már 78 millió amerikai adta le a voksát levélszavazat formájában vagy előzetes voksokon keresztül.
Döntetlen született a Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
A holtversenyben egyaránt három szavazatot kapott a demokrata párti elnökjelölt, Kamala Harris és a republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump – jelentették be helyi idő szerint nem sokkal éjfél után egy kézzel írott táblán. A szavazóhelyiségek éjfélkor nyíltak meg a kanadai határ mentén fekvő faluban. A választási részvétel 100 százalékos volt. Mivel a településen csak hat regisztrált szavazó él, a számlálás gyorsan zajlott. Az amerikai televízió élőben közvetítette a szavazást és a számlálást. Az apró Dixville Notch 1960 óta minden elnökválasztáskor az első település, ahol voksolnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Magyarország és Izrael közötti együttműködés további erősítésének fontosságát hangsúlyozta Magyar Péter miniszterelnök keddi Facebook-bejegyzésében, miután fogadta Jichák Hercog izraeli államfőt Budapesten.
Izsó Márton - Wéber Balázs | 2026. október 21. 05:51
A franciaországi tömegtüntetések eldurvulása a rendpárti radikális jobboldal malmára hajtja a vizet: a közvélemény-kutatásokat már eddig is vezető Marine Le Pen jelen állás szerint megnyerné az elnökválasztásokat – erről Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politikai kockázati tanácsadó beszélt lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A Macron-korszak végeztével tehát jelentős fordulatot vehet Franciaország, de csak bizonyos határig – az EU elhagyásától például valószínűleg még Le Pen győzelme esetén sem kell tartani.
Döntött a Meloni-kormány a szigorúbb fellépésről a jellemzően szegénynegyedekben élő bevándorló fiatalkorúakból („maranzákból”) álló bandákkal szemben, akik szombatra újabb tüntetést szerveznek Milánó utcáira. Eközben Nápolyban és Palermoban üresek a boltok, a kamionosok pedig lezárták az utakat, mert sokallják a dízelárakat.
Már egy hónapja áll a bál Franciaországban, ahol a szeptember 21-én elindult, Párizs környéki diáktüntetések országos méretű demonstrációs hullámba csaptak át. A világsajtót bejárták az utcai megmozdulásokat kísérő erőszakos cselekményekről, üzletek kifosztásáról és középületek felgyújtásáról tanúskodó képek. A regnáló francia elnöknek, Emmanuel Macronnak már csak hat hónapja van hátra az államfői székben, és könnyen lehet, hogy a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje, Marine Le Pen lesz az utódja. Nagyító alatt ezúttal a francia belpolitikai és gazdasági válság.
Több száz orosz állampolgár segítheti az ukrán hadsereget magas rangú orosz tisztviselők és katonai célpontok elleni támadásokban, vagy akár közvetlenül a front ukrán oldalán. Egy varsói önkéntes csapathoz kulcsfontosságú információk szivárogtak ki, a BBC dokumentumfilmjéből pedig az is kiderül, hogyan babrált ki az ukrán titkosszolgálat az orosz vezetéssel, és tett zsebre félmillió dollárt.
Előre be nem jelentett izraeli látogatáson tárgyalt hétfőn Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter Benjámin Netanjahu kormányfővel és Jiszrael Kac védelmi miniszterrel. Az utazásról az izraeli sajtó kedden, a CNN és az Axios értesüléseire hivatkozva számolt be.