Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos a végrehajtási terv brüsszeli bemutatásakor elmondta: a tíz pontból álló szöveg segítséget nyújt a tagállamok számára azon jogi és operatív képességek bevezetéséhez, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2026 közepéig sikeresen alkalmazni tudják az új jogszabályokat.
Kiemelte, az Európai Unió történetében először lesz jogilag kötelező, a migrációhoz kapcsolódó tagállami szolidaritási mechanizmus.
A dokumentum szerint a mechanizmus rugalmas, ami azt jelenti, hogy azon tagállamnak, mely nem fogad menedékkérőket, minden megtagadott befogadott után 20 ezer eurót (mintegy 8 millió forint) kell fizetnie, vagy választhat más hozzájárulási lehetőségek közül. A terv kötelezővé tenné évente legkevesebb 30 ezer menedékkérő tagállamok közötti áthelyezését, megjegyezve, hogy a kvóta a migrációs nyomástól függően emelkedhet.
A menedékkérők nem választhatnak célországot, de az áthelyezés során figyelembe kell venni, ha valamelyik tagállamban már élnek családtagjaik - közölte a svéd biztos.
Fotó: EPA/ORIETTA SCARDINO
Tájékoztatása szerint a brüsszeli testület az első migrációs helyzetjelentését 2025 októberében teszi közzé, a tagállamoknak pedig az év decemberéig kell dönteniük az áthelyezettek első számairól vagy a szolidaritás egyéb formáiról.
A végrehajtás 2026 júliusában, a migrációs és menekültügyi paktum hatálybalépésével kezdődik.
Az Európai Bizottság mintegy 3,6 milliárd euró uniós forrást biztosít a tagállami struktúrák kiépítésére - derül ki dokumentumból.
A végrehajtási terv hangsúlyt helyez továbbá a menedékkérők integrációjára. Bevezeti a közös migrációs és menekültügyi információs rendszert (Eurodac), mely támogatni fogja a tagállamokat különösen az esetenkénti felelősség meghatározásában és a migránsok tagországok közötti továbbutazásának nyomon követésében, valamint a menedékkérők adatainak tárolásában és feldolgozásában. Segíti a tagállamokat a migráció kezelésében az EU külső határain, valamint a gyors, hatékony és egyszerűsített menekültügyi és visszaküldési eljárások érvényesítését.
Ezzel kapcsolatban Johansson hangsúlyozta: az EU migrációs politikája csak akkor lehet fenntartható, ha ténylegesen visszaküldik azokat, akiknek nincs joguk az unióban maradni.
A terv továbbá meghatározza a "megfelelő befogadási életszínvonal biztosításának" feltételeit a kérelmezők szükségleteikhez mérten. Idetartozik a nemzetközi védelmet kérelmezők esetében például a munkaerőpiachoz való korábbi hozzáférés - 9 hónap helyett 6 hónap -, a fizikai és mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a családok, a gyermekek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők fokozottabb védelme.
A terv kiemeli a migrációs helyzetek alakulásával szembeni ellenálló képesség növelésének elősegítését, valamint annak szükségességét, hogy csökkentsék a válsághelyzetek kockázatát.
A terv valamennyi eleme alapvetően függ egymástól, és párhuzamosan kell végrehajtani őket - tette hozzá az uniós belügyi biztos.
Az Európai Bizottság közölte: szorosan nyomon fogja követni a paktum végrehajtása terén elért eredményeket, és rendszeresen jelentést fog tenni arról az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.
(MTI)
Különleges helyzetben a magyar fizetőeszköz. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
