A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
Fotó: Depositphotos
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. Négy évvel ezelőtt 58 parlamenti mandátumot szerzett Albin Kurti miniszterelnök pártja. Az Önrendelkezés az ország előrehaladását és jövőjét helyezte a kampány középpontjába, de nem maradtak el a nacionalista megnyilvánulások sem a szomszédos Szerbia ellen, Belgrád ugyanis még mindig saját, déli tartományának tekint a többségében albánok lakta területet, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.
A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.
A függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét, Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát. Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
