Szerdán újraindították a Tokiótól északnyugatra található Kashiwazaki-Kariwa erőmű 6. számú reaktorát. A riasztóberendezés meghibásodása miatt egy nappal késett, és várhatóan a következő hónapban kezdi meg kereskedelmi üzemét.
Ez a legújabb lépés Japán atomenergia-újraindításában, amelynek még hosszú út áll előtte. A hetedik reaktor várhatóan csak 2030-ban indul be újra, a fennmaradó ötöt pedig leállíthatják. Ez azt jelenti, hogy az erőmű kapacitása jóval kisebb, mint amennyivel akkor rendelkezett, amikor mind a hét reaktor működött: 8,2 gigawatt.
Japán, amely mindig is nagymértékben támaszkodott az energiaimportra, az atomenergia korai alkalmazói között volt. Ezeket az ambíciókat azonban 2011-ben meghiúsította az a katasztrófa, amelyet ma a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófájaként tartanak számon.
Fotó: DepositPhotos.com
A Japánban valaha feljegyzett legerősebb földrengés által kiváltott fukusimai atomerőmű reaktorolvadása radioaktív szivárgáshoz vezetett. A katasztrófa traumatizálta a helyi közösségeket, amelyeket evakuáltak, és sokan a mai napig nem tértek vissza a hivatalos biztosítékok ellenére, miszerint biztonságosan megtehetik.
A kritikusok szerint az erőmű tulajdonosa, a Tokyo Electric Power Company, vagyis a Tepco nem volt felkészülve, és a kormány és a részükről érkező válasz nem volt megfelelően összehangolt. Egy független kormányzati jelentés „ember okozta katasztrófának” nevezte a katasztrófát, és a Tepcót hibáztatta, bár a bíróság később három vezetőjüket felmentette a gondatlanság vádja alól.
A félelem és a bizalom hiánya azonban táplálta a lakosság ellenállását az atomenergiával szemben, és Japán a fukusimai katasztrófa után röviddel felfüggesztette 54 reaktorból álló teljes flottáját. (BBC)
Mert felülvizsgálná a Paks II. orosz szerződését. 
