Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács 2024-es büntetés-végrehajtási statisztikája szerint az európai börtönökben 100 férőhelyre jutó fogvatartottak átlagos száma 93,5-ről 94,9-re nőtt a vizsgált egy év alatt.

A jelentés szerint 100 férőhelyre vonatkozóan hat tagállam számolt be jelentős túlzsúfoltságról, ezek között Szlovénia (134), Ciprus (132), Franciaország (124), Olaszország (118), Románia (116) és Belgium (113) szerepelt.

További nyolc tagállam – Horvátország (110), Írország (105), Svédország (105), Magyarország (104), Azerbajdzsán (103), Finnország (103), Törökország (102) és Észak-Macedónia (101) számolt be mérsékelt túlzsúfoltságról. Mellettük Skócia (100), Anglia és Wales (98) (Egyesült Királyság), valamint Szerbia (98) börtönigazgatóságai működtek teljes vagy ahhoz közeli kapacitással – írták.

Az Európa Tanács tagállamai közül összesen 1 021 431 rabot tartottak fogva tavaly.

A legmagasabb bebörtönzési arányt a tagországok között 100 ezer lakosra vetítve Törökország (356), Azerbajdzsán (264), Georgia (261), Moldova (235), Lengyelország (202), Magyarország (195), Albánia (192), Csehország (180), Szlovákia (179), Szerbia (177), Lettország (175) és Montenegró (164) jelentette.

A fogvatartottak jelentős részét külföldi állampolgárok tették ki; 2024-ben az európai börtönökben fogvatartottak 16 százaléka volt nem az érintett ország állampolgára.

Az európai büntetés-végrehajtási intézményekben fogvatartottak átlagéletkora 37 év volt tavaly. A legfiatalabb börtönpopuláció Litvániában (32 év), Svédországban és Katalóniában (mindkettőben 34 év), valamint Dániában és Franciaországban (mindkettőben 35 év) volt. Ezzel szemben Georgiában volt a legmagasabb a fogvatartottak átlagos életkora (44 év), majd Olaszországban, Portugália és a Bosznia-Hercegovinában (mindkettőben 42 év), illetve Észtországban (41 év).

A nők aránya a fogvatartottak között 4,9 százalék volt.

E tekintetben a legmagasabb arányokat Csehországban (8,8 százalék), Magyarországon (8,4 százalék) és Finnországban (8 százalék) jegyezték fel, míg a legalacsonyabbakat Albániában és Georgiában (mindkettőben 1,4 százalék), valamint Horvátországban (2,1 százalék) – derült ki az Európa Tanács statisztikájából.

(MTI)