A Románia megtiltaná a hadsereg hivatásos katonáinak, a csendőröknek, a rendőröknek és a titkosszolgálatok alkalmazottainak, hogy szolgálati viszonyuk lejárta után konfliktusövezetekbe szegődjenek el zsoldosnak – derült ki a belügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott jogszabálytervezetből.
A belügyminisztérium által közzétett tervezet szerint 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék azokat a leszerelt román hivatásos katonákat, rendőröket, csendőröket, és volt titkosszolgálati ügynököket, akik a törvény által tiltott tevékenységeket folytatnak, ezek közé pedig bekerül az a tilalom is, hogy nem szerződhetnek fegyveres konfliktusban álló országok biztonsági cégeihez, vagy katonai alakulataihoz.
Fotó: Depositphotos
A jogszabály indoklása arra hivatkozik, hogy a román hadseregben, vagy rendvédelmi erőknél szerzett fegyverhasználati tapasztalatot, illetve intervenciós taktikákra vonatkozó ismereteket nem szabad olyan biztonsági cégeknek, adott esetben terroristákat kiképző csoportosulásoknak átadni, amelyek Románia és szövetségesei számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Az indoklás szerint a bukaresti kormány ezzel a sürgősségi rendelettel készül felszámolni azt a joghézagot, amely lehetővé tette, hogy csaknem 500 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona szerződjön olyan biztonsági cégekhez, amelyek a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedtek.
Csúnya ügy
Ezt a védelmi miniszter által februárban elrendelt vizsgálat tárta fel, miután a média kiderítette: az alkotmányos rend elenni uszításért bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu volt elnökjelölthöz közel álló, diverziókeltési kísérlet miatt letartóztatott zsoldoscsoport tagjai közül többen olyan katonák voltak, akik fizetés nélküli szabadságot vettek ki, vagy éppenséggel gyermeknevelési szabadságra mentek, hogy a hazainál jóval magasabb zsoldért elszegődhessenek az afrikai konfliktusövezetbe. Ellenük már a hatályos jogszabályok alapján eljárás indult.
A kongói román zsoldosok ügye akkor vált témává a román médiában, amikor – a legfőbb ügyészség közlése szerint – a tavalyi elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat után, december 8-án Horatiu Porta zsoldosvezért tetten érte a rendőrség, miközben húsz felfegyverzett társával együtt Bukarestbe tartott, a hatóságok szerint azzal a szándékkal, hogy a választás megszakítása ellen tiltakozó tüntetők között „káoszt szítson”.
A 18 diverziókeltéssel gyanúsított volt zsoldosnál 51 kézigránátot, két gránátvetőt, 40 tölténytárat, 21 pisztolyt, 6 géppisztolyt, egy géppuskát, robbanóanyagot és több száz lőszert találtak a házkutatások során.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
