Vasárnap délelőtt 11 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 12 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb volt a részvétel az ország déli részén, míg Székelyföldön és a Partiumban átlagosnál alacsonyabb volt a részvétel.
A legkevesebben Szatmár megyében szavaztak, ott a részvétel 8,3 százalék alatt volt. Kovászna megye volt hátulról a harmadik 8,7 százalékos, Hargita megye pedig hátulról a negyedik 9,6 százalékos részvétellel a délelőtti órákban. A magyarlakta térségekben a 2014-es és a 2019-es elnökválasztáson is jóval kisebb volt a részvétel az országos átlagnál.
Románia 41 megyéje közül a legnagyobb (16,1 százalékos) arányban a fővárost körülvevő Ilfov megyében járultak a jogosultak az urákhoz. A Duna-menti Olt megyében 15,4, Teleorman megyében 15,3 százalékos volt a részvétel a voksolás első négy órájában. A külföldi szavazókörökben már harmadik napja tart a voksolás. Pénteken és szombaton több mint 400 ezren adták le szavazatukat külföldön. A novemberi, érvénytelenített voksolás alkalmával a romániai szavazókörök megnyitásáig még csak 240 ezer voksot adtak le külföldön.
Az elnöki tisztségre pályázó jelöltek többsége már reggel leadta szavazatát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.
(MTI)
Egyre népszerűbbek a kiegészítő fedezetek. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
