A 6,7 milliós balkáni ország 21. tagként csatlakozott január 1-jétől az eurózónához. Bulgária még 2007-ben lépett be az Európai Unióba (Magyarország 2004-ben), a szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe pedig 2024-ben.
Ez azt is jelenti, hogy Európai Unió 27 tagállama közül már csak hat olyan ország van, amely még nem vezette be a közös pénznemet: Magyarország, Románia, Lengyelország, Svédország, Dánia és Csehország.
Az EU-tagállamok mellett négy kis ország, Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán is hivatalos megállapodást kötött az euró hivatalos pénznemként való használatáról, annak ellenére, hogy nem tagjai az uniónak. Legutóbb, 2023. január 1-jével Horvátország csatlakozott az eurózónához.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban közölte, hogy Bulgária teljesíti azt a négy nominális konvergenciakritériumot, amelyek alapján 2026. január 1-jén huszonegyedik országként csatlakozhat az euróövezethez.
A vonatkozó bolgár tagállami jogszabályok az uniós szerződés követelményeivel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányával is összeegyeztethetők. Az Európai Bizottság értékelése a gazdasági integráció és konvergencia szempontjából releváns további tényezőket is figyelembe vett, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját – írták akkor.
A közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta:
az euró az európai erő és egység kézzelfogható szimbóluma. Az eurónak köszönhetően Bulgária gazdasága megerősödik.
Hozzátette, hogy bővül az euróövezeti partnerekkel folytatott kereskedelme, a közvetlen külföldi befektetései, a finanszírozáshoz való hozzáférése, további minőségi munkahelyek és a reáljövedelmek növekedése mellett. Bulgária elfoglalja az őt megillető helyet az euróövezet középpontjában álló döntések alakításában.
Panyi Miklós: több mint negyvenezer fiatalt hozott helyzetbe az Otthon Start program.
