A tárcavezető – aki részt vett a találkozón – a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint három pontban foglalta össze az ukrán-orosz tárgyalások napirendjét. „Először is a tűzszünet, másodszor a humanitárius kérdéskör, beleértve a fogolycserét, és harmadszor egy potenciális találkozó a vezetők szintjén” – idézte a hírportál Umerovot az MTI szerint.
A miniszter bejelentette, hogy egy „ezer-ezer fős” fogolycsere-formátumban állapodtak meg.
„Más feltételeken is dolgozunk e cserével összefüggésben” - tette hozzá, majd pontosította, hogy az ukrán fél a csere lebonyolításán fog dolgozni, és csak ezután tájékoztatnak a további lépésekről.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Umerov közölte továbbá, hogy felvetődött Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának lehetősége is. A miniszter elmondta még, hogy az ukrán és az orosz delegáció nem vetette fel a területek feletti ellenőrzés kérdését a tárgyaláson.
Ez volt az első közvetlen egyeztetés Oroszország és Ukrajna között 2022 márciusa óta. A Reuters szerint a megbeszélés kevesebb mint két órán át tartott.
Fotó: MTI/EPA/Török külügyminisztérium
A tárgyalások újraindulásával kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak azt mondta: az orosz delegáció megkapott „minden szükséges iránymutatást a tárgyalási pozíciójához”, ezeket a Vlagyimir Putyin elnökletével szerdán tartott moszkvai tanácskozáson dolgozták ki.
Szerinte az orosz küldöttség folyamatos kapcsolatban áll Moszkvával, „az elnök online kapja az összes információt, folyamatosan érkeznek a jelentések”.
Az esetleges orosz-amerikai csúccsal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását az eredményesség érdekében alapos előkészítésnek kell megelőznie.
„Egy ilyen találkozó mindenképpen szükséges, mind a kétoldalú orosz-amerikai kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi ügyekről és a regionális problémákról, azon belül természetesen az ukrajnai válságról is folytatandó komoly, magas szintű megbeszélések szempontjából” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Putyin és Trump kapcsolata „rendkívül fontos az ukrajnai rendezés szempontjából”.
A NATO-Oroszország Tanács munkája újraindításának lehetőségéről szólva azt mondta, hogy erre vonatkozóan érdemi javaslat nem született, csak a médiában merült fel ezzel kapcsolatos elképzelés. Úgy vélekedett, hogy nehéz a NATO-val való partnerség felújításáról beszélni olyan időben, amikor a szövetség „ténylegesen háborút visel Oroszország ellen”.
Kijelentette ugyanakkor, hogy „a lehető leghamarabb” meg kell kezdeni a stratégiai stabilitás kérdéseinek megvitatását az európai kontinensen.
Czeslaw Siekierski rossznak tarja a módszert. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
